Érzelmi evés és mentális problémák
A pénzügyi nehézségek, a csökkent fizikai aktivitás, a szabadidőben a képernyő előtt töltött idő növekedése, a depressziós és szorongásos tünetek, valamint az érzelmi evés összefüggött a testtömegindex (BMI) növekedésével.
Korábbi tanulmányok kétirányú kapcsolatot mutattak ki a túlsúly és az elhízás, valamint a rossz mentális egészségi állapot között; a testsúlyváltozás és a mentális egészség időbeli összefüggéseivel kapcsolatos kutatások azonban korlátozottak.
Stephanie Schrempft (Genfi Egyetemi Kórházak, Genf, Svájc) és munkatársai az International Journal of Obesity folyóiratban online megjelent közleményükben elemezték a Specchio, egy 2020-ban Svájcban indított populációs alapú digitális vizsgálat, a Specchio adatait elemezték, hogy feltárják a 4 éves követési idő alatt bekövetkezett súlygyarapodás és a mentális egészség közötti kapcsolatot. Az érzelmi evést és a saját testalkattal szembeni elégedetlenséget közvetítő tényezőkként vizsgálták.
A vizsgálatban 7388 felnőtt (59% nő; átlagéletkor 51 év) vett részt, akik a Specchio regisztrációkor és három nyomonkövetési időpontban (2022, 2023 és 2024) önbevallással adták meg testsúlyukat, valamint a regisztrációkor és két nyomonkövetési időpontban (2023 és 2024) testmagasságukat. A kérdőívek viselkedési tényezőket (fizikai aktivitás, étrend, alkoholfogyasztás, alvási szokások, szabadidő, antidepresszánsok használata és érzelmi evés) és pszichoszociális tényezőket (szociális és pszichológiai erőforrások és kockázatok) vizsgáltak.
A viselkedési és pszichoszociális tényezők és a BMI közötti kapcsolatokat, valamint e BMI hatását a mentális egészségi állapotra, az életkor, a nem, az iskolázottság és a fizikai egészségi állapotok figyelembevételével korrigált regressziók segítségével elemezték.
A kevesebb fizikai aktivitás, a kevesebb gyümölcs- és zöldségfogyasztás, a szabadidő során a képernyő előtt töltött idő növekedése, a rövidebb alvásidőtartam, az antidepresszánsok használata, az anyagi nehézségek, a magány, valamint a depresszió és a szorongás tünetei a követés 4 éves időtartama alatt összefüggésbe hozhatók a BMI növekedésével.
Az érzelmi evés és a BMI közötti kapcsolat a nők és a fizikailag inaktív személyek körében volt erősebb.
A növekvő BMI összefüggött a testtel való elégedetlenséggel és az alacsonyabb életminőséggel, de- az életkor, a nem, az iskolai végzettség, a fizikai társbetegségek, valamint a kiindulási szorongás és depresszió figyelembevételével elvégzett korrekció után nem mutatott összefüggést a követés során észlelt szorongásos és depressziós tünetekkel.
Az érzelmi evés részben közvetítette a kiindulási szorongás és a depressziós tünetek és a növekvő BMI, valamint a pénzügyi nehézségek és a növekvő BMI közötti kapcsolatot.
A testtel való elégedetlenség és a saját megítélés szerinti rosszabb egészségi állapot részben közvetítette a növekvő BMI és az életminőség közötti kapcsolatot a nyomon követéskor (a kiindulási szorongásos és depressziós tünetekre való korrekciót követően a kiindulási szorongás és a depressziós tünetekre igazítás után).
„A túlsúly és az elhízás módosítható kockázati tényezőinek, valamint a kapcsolódó egészségügyi kimeneteknek a megértése központi jelentőségű a hatékony megelőzési és beavatkozási stratégiák kidolgozásához” - írták a tanulmány szerzői.
A tanulmány korlátai közé tartozik, hogy önbevalláson alapuló magasság- és súlymérésekre támaszkodott. A BMI a test elhízásának mérőszáma, és nem tesz különbséget a felesleges zsír-, izom- vagy csonttömeg között. A kutatók nem tudtak különbséget tenni a tipikus és az atipikus depresszió között, amelyeknek eltérő kapcsolatai lehetnek a testzsírral.
Forrás:
