A TRANSCEND vizsgálatban 47%-os válaszarányt és 18%-os remissziót sikerült elérni a liso-cel CAR-T terápiával.

A tirozin-kináz gátló (TKI), majd az immun-ellenőrzőpont gátló (IO) kezelések rutinszerű elterjedése eredményeként a IV-es stádiumú betegség prognózisa jelentősen javul az elmúlt  15 évben. Az újabb kombinációk (TKI-IO és IO-IO) tovább javíthatják a betegek életkilátásait.

A krónikus mieloid leukémia kezelésében használt tirozin-kináz-gátlók a magas vérnyomás mellett érelmeszesedéses artériás betegségeket is okozhatnak.

Közepesen súlyos vagy súlyos aktív colitis ulcerosában (UC) szenvedő, ritlecitinib vagy brepocitinibl indukciós terápiát kapó betegek kimeneti mutatói szignifikánsan javultak.

Az adalimumabbal összehasonlítva a tofacitinib és a baricitinib nem mutatott szignifikáns különbséget a MACE és VTE mellékhatások kockázata tekintetében egy francia vizsgálat szerint.

Ma már a nem kissejtes tüdőrák kezelését a driver mutációk jelenléte és fajtája határozza meg. Ezek hiányában még mindig a kemoterápiát kell alkalmaznunk.

Sikeresen teljesítette az elsődleges és a fő másodlagos végpontokat hepatocelluláris karcinóma terápiájában a tiszlelizumab.

Az ASCO (American Society of Clinical Oncology) szakmai szervezet június 2–7. között szokás szerint Chicagóban tartotta éves konferenciáját, melynek egyik szekciójában az amerikai gyógyszerügyi hatóság, az FDA képviselői vitatták meg az onkológiai készítmények engedélyeztetésének vitás pont­jait a résztvevőkkel (hibrid, azaz online és személyes részvételi formában egyaránt). Ehelyütt az onkológiai gyógyszerek engedélyezésének legvita­tottabb területein tervezett változtatásokról számolunk be.

Ha végigkísérjük az alvadásgátló gyógyszerek „életpályáját” a felfedezésük­től napjaink mindennapi gyakorlatáig, mindenképpen észre kell vennünk, hogy az indikációk fejlődése és új indikációkra történő törzskönyvezésük bizonyos szabályokat követ.

A célzott terápiák jelentősen javították a gyulladásos és autoimmun reuma­tológiai kórképek, így a rheumatoid arthritis kezelését. A betegek kezelése során elsődleges a terápiaválasztás, melynek során mérlegre kell tenni a kitűzendő célt, a hatás és kockázat viszonyát és a betegpreferenciákat. Cikkünk az ezzel kapcsolatos legfontosabb megfontolásokat tárgyalja.