Gordon Hutchins, Katie Southward, Kelly Handley, Laura Magill, Claire Beaumont, Jens Stahlschmidt, Susan Richman, Philip Chambers, Matthew Seymour, David Kerr, Richard Gray és Philip Quirke cikkei

Célkitűzés
Kérdéses, hogy az adjuváns kemoterápia mérsékelt hatásossága II. stádiumú colorectalis carcinomában ellensúlyozza-e a kezelés toxicitását, költségeit és kellemetlenségeit. Megvizsgáltuk, hogy az elégtelen mismatch repair (dMMR), a BRAF- és a KRAS-mutációk mennyire hasznosak a tumorrecidíva és a kemoterápiás érzékenység előrejelzésében.

Betegek és módszerek
A Quick and Simple and Reliable (QUASAR) vizsgálatban 1913 betegnél végeztünk immunhisztokémiai vizsgálatot a dMMR és piroszekvenálást a KRAS/BRAF-státusz meghatározására. A betegek véletlenszerű besorolásban fluorouracilból és folinsavból álló kemoterápiát kaptak, vagy nem kaptak kemoterápiát.

Eredmények
A 695 jobb oldali colontumor 26%-ában, a 685 bal oldali colontumor 3%-ában és a 407 rectumtumor1%-ában találtunk dMMR-t. Hasonlóképpen a jobb oldali colontumorok 17%-ában,a bal oldali colontumorok 2%-ában és a rectumtumorok 2%-ában volt BRAF-mutáció. A KRASmutánstumorok megoszlása egyenletesebb volt: a jobb oldali colontumoroknál 40%, a baloldali colontumoroknál 28% és a rectumtumoroknál 36%. A dMMR tumoroknál fele akkora volta recidívák aránya, mint azoknál a daganatoknál, amelyek hatékony MMR-rel rendelkeztek (11%[25/218] vs. 26% [438/1,695] recidivált; kockázati hányados [RR], 0,53; 95% CI, 0,40–0,70; p <0,001). A recidívakockázat a KRAS-mutáns tumoroknál is szignifikánsan nagyobb volt, mint a vadtípusú KRAS tumoroknál (28% [150/542] vs. 21% [219/1,041]; RR, 1,40; 95% CI, 1,12–1,74; p= 0,002), de a BRAF-mutáns és a vad típusú daganatok között nem különbözött szignifikánsan(p = 0,36). Egyik marker sem jelezte elôre a kemoterápia kedvezô hatását, és a hatékonyságsem különbözött szignifikánsan az MMR-, a KRAS- vagy a BRAF-státusztól függôen. Az MMRés a KRAS prognosztikai értéke hasonló volt kemoterápia mellett és anélkül.KövetkeztetésAz MMR próbákkal (assay) azonosíthatók az alacsony recidívakockázatú betegek. A KRAS-mutációkelemzése segít a kockázat további osztályozásában, és a kemoterápia használatában.