Bassam S. Abdulkarim, Julie Cuartero, John Hanson, Jean Deschênes, David Lesniak és Siham Sabri cikkei

Célkitűzés
A vizsgálat célja a lokoregionális recidíva (LRR, locoregional recurrence) kockázatának felmérése volt ösztrogénreceptor-, progeszteronreceptor- és humán epidermális növekedésifaktor-receptor-2-negatív primer emlőrák (tripla negatív; [TNBC, triple-negative breast cancer]) lokoregionális kezelése után.

Betegek és módszerek
A TNBC-ben szenvedő betegeket egyetlen intézmény rákregisztere alapján azonosítottuk (n = 768). Az LRR-mentes túlélést Kaplan–Meier-módszerrel becsültük fel. Az LRR kockázatát a TNBC populációban és a T1–2N0 alcsoportban a Cox-féle arányos kockázati regressziómodell segítségével határoztuk meg a lokoregionális kezelés függvényében: emlőmegtartó műtét (BCT, breast-conserving therapy; azaz lumpectomia és adjuváns radioterápia [RT, radiotherapy] és módosított radikális mastectomia [MRM, modified radical mastectomy]).

Eredmények
Mediánértékben 7,1 éves követési idő alatt 77 TNBC-betegnél (10%) jelentkezett LRR. Az 5 éves LRR-mentes túlélés 94%-nak (BCT), 85%-nak (MRM), illetve 87%-nak (MRM + RT) adódott (p < 0,001). A többváltozós elemzésben az MRM (szemben a BCT-vel), a lymphovascularis invázió és a nyirokcsomó-pozitivitás társult az LRR fokozott kockázatával. Ezzel szemben adjuváns kemoterápia kapcsán csökkent az LRR valószínûsége. T1–N0 stádiumú tumorok esetében az 5 éves LRR-mentes túlélés a BCT-csoportban 96%, az MRM-csoportban 90% volt (p = 0,027), és az MRM bizonyult a fokozott LRR-kockázat egyetlen független prognosztikai tényezőjének, szemben a BCT-vel (kockázati arány, 2,53; 95% CI, 1,12–5,75; p = 0,0264).

Következtetések
Az RT nélküli MRM-mel kezelt, T1–N0 stádiumú betegségben szenvedő nők körében szignifikánsan nagyobb az LRR kialakulásának esélye, mint BCT után. Az MRM-et követően alkalmazott adjuváns RT lehetséges előnyeinek felmérésére prospektív vizsgálatok szükségesek TNBC-betegek bevonásával.