hirdetés

Neuropátiás fájdalom

A neuropátiás fájdalom (más szóval neuralgia) idegi eredetű fájdalmat je­lent, melynek hátterében az idegi ingerületvezetés zavara áll. Ezt különböző okok idézhetik elő, pl. sérülés, égés, összenyomás. Ellene a hagyományosan használt fájdalomcsillapítók rendszerint hatástalanok vagy korlátozott ha­tásúak, ezért a neuropátiás fájdalom csökkentésében egyéb szerek, illetve alternatív módszerek kapnak helyet.

hirdetés

Az idült neuropátiás fájdalom nem tar­tozik a ritka kórállapotok közé: min­den 100 ember közül kb. heten szenvednek tőle. Az idős embereknél gyakrabban for­dulnak elő neuropátiás fájdalommal járó betegségek.

A neuropátia egy vagy több ideg mű­ködési zavarára vezethető vissza. Az idegek feladata, hogy az ingerek által kiváltott in­gerületet az agyhoz közvetítsék, illetve az agy utasításait a test minden pontjára elve­zessék. Ha a folyamatban valamilyen zavar áll be, az ingerekre adott kóros válaszként fájdalomérzet jön létre.

A neuropátiás fájdalomhoz vezető ok érinthet egy vagy több ideget, az utóbbi esetben polineuropátiáról beszélünk.

 A neuropátia típusai

 A perifériás neuropátiának sok fajtáját kü­lönböztetik meg. A legegyszerűbb csopor­tosítás, ha az érintett ideg típusa, funkciója szerint osztjuk fel a neuropátiákat. Eszerint vannak (1) motoros neuropátiák, melyek a mozgáshoz szükséges izmok működését kontrolláló idegeket érintik, (2) szenzoros neuropátiák, melyek az érzékelésért felelős idegek funkciózavara által előidézett fáj­dalmat jelölik, és (3) vegetatív (autonóm) neuropátiák, melyek a különböző belső szervek működését szabályozó idegek ká­rosodása nyomán jönnek létre.

Az esetek többségében nem lehet éles határt húzni a három típus között, mivel a neuropátia egyszerre többféle ideget is érint – ilyenkor a neuropátiát a legnagyobb részben érintett idegnek megfelelően jelölik.

 Mi okozhat perifériás neuropátiát?

 A neuropátiás fájdalom mögött számtalan ok állhat. Ezek lehetnek genetikai okok is, de a neuropátiák túlnyomó többsége szerzett okra vezethető vissza. Ha a fáj­dalom oka alapos kivizsgálással sem azo­nosítható egyértelműen, akkor idiopátiás neuropátiáról beszélünk. A nem idiopátiás neuropátiák kiváltó okainak listája hosszú, itt csak a gyakoribbakat soroljuk fel.

Fizikai sérülés (trauma). A neuropátia leggyakoribb oka mechanikus sérülés. Az ideg sérülhet pl. közlekedési baleset, elesés, sportsérülés kapcsán, de előfordulhat, hogy nyomásnak, húzásnak vagy nyíróerőnek tartósan vagy ismétlődően kitett helyen károsodik. Az ideg mechanikai sérülését okozhatja orvosi beavatkozás, pl. műtét is.

Cukorbetegség. A diabétesz tipi­kusan több ideget érintő neuropátiához vezet. A cukorbetegség az esetek igen nagy hányadában – akár 60–70%-ban – szövődik neuropátiával. A cukorbetegek neuropátiája mindhárom idegtípust érint­heti, a motoros és szenzoros tünetekhez általában vegetatív tünetek is társulnak.

Érrendszeri betegségek. Az idegek károsodásához, ezáltal neuropátia kialaku­lásához vezethet minden olyan tényező, mely megzavarja az idegek vér- és oxigénellátását. A keringési oknak betudható neuropátiák esetében gyakori tényező a dohányzás, az érelmeszesedés és a magas vérnyomás.

Autoimmun betegségek. A szervezet ilyenkor a saját szöveteit megtámadó ellen­anyag termelésébe kezd, amely károsíthat­ja közvetlenül az idegeket, vagy a környező szövetek elváltozásain keresztül vezethet a közeli idegek összenyomatásához vagy tartós húzásához. Az autoimmun betegség okozta heveny neuropátiák az esetek egy részében tartósan is fennmaradhatnak.

Hormonproblémák. A kóros hormon­szintek az anyagcsere-folyamatok megza­varása révén vezethetnek neuropátiához.

A neuropátiák egyéb, ritkább okai között említendők a vese- és májbetegségek, a vita­minhiány és egyéb táplálkozási hiányállapo­tok, az alkoholbetegség, bizonyos mérgezé­sek, gyógyszerek (pl. kemoterápiás szerek), valamint a fertőzések bizonyos formái.

 A perifériás idegek károsodásának tünetei

 A mozgató (motoros) idegek károsodása leggyakrabban az izmok működési zava­rában, pl. izomgyengeségben mutatkozik meg. Előfordulhatnak fájdalmas izomgör­csök, izomrángások vagy remegés is.

Az érző- (szenzoros) idegek neuropátiája az érzékelésben okozhat zavart, csalóka, nem valós érzeteket kelthet. Pl. a beteg úgy érezheti, mintha kesztyűt vagy zoknit viselne, miközben a kezén vagy lábán nincs semmi. Más esetekben csökkent érzékelésben vagy az érzékelés teljes kiesésében nyilvánul meg a károso­dás. Az érzőidegek szabályos működése elengedhetetlen a normális mozgáshoz és testtartáshoz is, ennek hiányában nem kivi­telezhetők a komplex mozgások, pl. a járás vagy a testhelyzet megtartása.

A vegetatív neuropátiák gyakori tü­netei közé tartozik a fokozott izzadás, a hőtolerancia csökkenése, a kisereknek a normális vérnyomás fenntartásához szükséges összehúzódása és elernyedése, a gyomor-bél rendszeri vagy egyéb belső szervi tünetek.

 Vizsgálatok perifériás neuropátia gyanújakor

 A kivizsgálás alapos kikérdezéssel kezdő­dik. Az orvos rákérdez a tünetek jellegé­re, fennállásuk időtartamára, a tüneteket súlyosbító vagy enyhítő tényezőkre. A ki­kérdezés kiterjed a munkakörülményekre, az életmódra, a dohányzásra és alkoholfo­gyasztásra, a korábban átvészelt betegsé­gekre, a rendszeresen vagy alkalmilag sze­dett gyógyszerekre, a családban előfordult hasonló megbetegedésekre is.

A fizikális vizsgálatot követően a kivizs­gálás menetét az szabja meg, hogy milyen alapbetegségek jönnek gyanúba. Sor kerül­het laboratóriumi vizsgálatokra, ha a fájda­lom okaként pl. diabétesz vagy autoimmun kórkép gyanítható. Daganatos betegség kizárásához pl. ultrahangvizsgálatra, kom­putertomográfiára, mágnesrezonancia-vizsgálatra, izotópvizsgálatra lehet szükség.

A speciális neurológiai vizsgálatok szükségességéről a kivizsgálást vezető orvos dönt, esetenként más szakterület specialistájával konzultálva. E vizsgálatok közé tartozik az idegek ingerületvezetési sebességének vizsgálata vagy az elektromiográfia (EMG). Olykor szövetmintát kell venni (biopszia) az idegekből vagy a kör­nyező bőrből.

 Lehetőségek a neuropátia kezelésére

 A kezelési lehetőségeket a fájdalom hát­terében álló ok szabja meg, illetve az, hogy a kiváltó tényező milyen mértékben károsította az idegeket. A kiváltó ok kiküszöbölése önmagában is megszüntetheti a neuropátiát, de emellett gyógyszeres vagy egyéb kezelésre is szükség lehet. Néha műtétet kell végezni az alapbetegség gyógyítására vagy a neuropátiához vezető közvetlen ok megszüntetésére.

A neuropátiás fájdalom kezelésében a fájdalomcsillapításra szokványosan hasz­nált szerek (pl. paracetamol) hatástalanok vagy nem elég hatásosak. A neuropátiás fájdalom enyhítésében jó szolgálatot te­hetnek az egyébként a depresszió terápiájában használatos szerek.

A tüneti kezelésben használatos másik nagy gyógyszercsoportot az epilepszia ke­zelésében alkalmazott szerek (antiepileptikumok) képezik, köztük a gabapentin és a pregabalin. Mind az antidepresszívumok, mind az antiepileptikumok esetében a ke­zelést kis dózisokkal kezdik, melyet foko­zatosan emelnek a kívánt hatás eléréséhez szükséges dózisig.

Csökkenthetik a tüneteket a helyi ér­zéstelenítő szerek is, pl. az általában ta­pasz vagy krém formájában alkalmazott lidokain. Szóba jönnek egyéb helyileg alkalmazható készítmények, pl. a csípős paprikában található kapszaicint nagy mennyiségben tartalmazó szerek, mert a kapszaicin érzéketlenné teszi a perifériás fájdalomérzékelő idegvégződéseket.

A minden egyéb tüneti kezelés ellenére is makacsul fennálló neuropátiás fájdalom enyhítésére kábító fájdalomcsillapítók (ún. opioidok) is bevethetők, de csak legvégső eszközként, a függőség vagy hozzászokás veszélye miatt.

Egyes esetekben hatásos lehet a TENS (bőrön keresztüli elektromos idegi inger­lés), mellyel egy sor kórállapotban teljes tünetmentesség vagy a fájdalom jelentős csökkenése érhető el.

 Teendők a fájdalom megelőzésére, csökkentésére

 Nagyon fontos az egészséges életvitel kialakítása a normális testsúly elérésével és fenntartásával, kiegyensúlyozott étke­zéssel, a dohányzás és alkoholfogyasztás elhagyásával, rendszeres testmozgással és a toxikus hatások kerülésével (ez utóbbi a munkakörülmények megváltoztatását is szükségessé teheti).

Az orvosi kezelések során fontos a szük­ségtelen beavatkozások, műtétek kerülése. Ha a neuropátia hátterében gyógyszerha­tás igazolható, segíthet a gyanúba vett szer elhagyása vagy más szerre váltása (kizáró­lag az orvos utasítása szerint).

Bizonyos, neuropátiát is okozó fertő­ző betegségek megelőzésében alapvető jelentősége van a szükséges védőoltások beadatásának.

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Cikk[252008] galéria
Olvasói vélemény: 5,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.