A colorectalis carcinoma bizonyítékokra lapozott prevenciója

Főbb tézisek:

1. A colorectalis carcinoma primer prevenciója az étkezési szokások megváltoztatásából – a zsírbevitel, a kalóriadús étkezések és az alkoholfogyasztás korlátozásából – áll. A jövőben nagyobb szerepet játszhat benne a hormonális és a kemoprevenció acetil-szalicilsavval és nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel. A másodlagos megelőzés bizonyítékokon alapuló standard eljárása az okkult vérzés kimutatására szolgáló székletvizsgálat (a referenciateszt a Haemoccult), amelyet az 50. életévtől évente egyszer el kell végezni. Németországban az 55. életévtől minden biztosított térítésmentesen élhet a magas kolonoszkópia lehetőségével. A virtuális kolonográfia mint korai felismerési módszer alkalmazását bizonyítékok nem alapozzák meg.
2. A familiáris és örökletes colorectalis megbetegedések lényegesen növelik minden családtag veszélyeztetettségét. A fokozott kockázat felderítése a családi anamnézis segítségével egyszerű, és az alapellátásban standard eljárás kell hogy legyen. A korai felismerés stratégiája jelentősen eltér az Orvosok és Betegbiztosítók Szövetségi Bizottsága által megfogalmazott irányelvektől. A stratégiát az egyéni kockázat szerint kell tervezni és megvalósítani.
3. A Szövetségi Bizottság irányelveiben a colorectalis carcinoma korai felismerésére szolgáló eljárások önállóan végezhető és elszámolható vizsgálatokként szerepelnek, és a kolonoszkópiát mint a korai felismerést szolgáló eljárást felvették a betegbiztosítási pénztárak vizsgálati jegyzékébe. A kolonoszkópia elvégzése előtt a biztosítottat a colorectalis carcinoma korai felismeréséről részletes tanácsadásban kell részesíteni. Az irányelvek csak az átlagos kockázatú biztosítottakra érvényesek.

Epidemiológia

A colorectalis carcinoma (CRC) epidemiológiai szempontból jelentős megbetegedés. Különböző források14 szerint incidenciája 1999-ben 72/100000 férfi, illetve 50/100000 nő volt (Saarland tartomány regisztere). A betegség gyakorisága 1990 és 1998 között tovább nőtt.

Németországban évente 4400014 és 5400015 közötti CRC-esettel számolhatunk, és a CRC a második leggyakoribb daganatos halálok. A WHO becslése szerint az ötéves prevalencia alapján Németországban mintegy 160000, Európa-szerte pedig 650000 megbetegedett személlyel kell számolni. Az átlagos kockázatú lakosságon belül a megbetegedés egyértelmű életkortól való függést mutat.

Az utóbbi időben a betegség halálozása csökkent, de mind a nők, mind pedig a férfiak esetében továbbra is igen nagy: 20–25%. A halálozási arányt nagymértékben befolyásolja a tumor stádiuma. Az Union International Contre le Cancer beosztása szerinti I. (UICC I) stádiumban a gyógyulás csaknem százszázalékos.