A CT-vel végzett tüdőszűrés előnyei és kockázatai
A dohányzók alacsony dózisú mellkas CT-szűrése életeket menthet, de felesleges intervenciókat is indikálhat.
Az American Lung Association (ALA) indította el a „Saved by the Scan” mozgalmat, melynek plakátjai mindenütt láthatók az USA nagyvárosaiban. A plakátokon az eddig elszívott cigaretták csikkjeinek méteres kupacán áll egy Eva-Marie nevű hölgy, aki már egy éve leszokott a dohányzásról, de még mindig igen magas nála a tüdőrák kockázata. A plakáton mellékesen látható egy CT-berendezés fényképe is. Eva-Marie most már rendszeresen jár mellkas CT-re, pont úgy, ahogy mammográfiás szűrésre is.
A Saved by the Scans mozgalom 2017 augusztusban indult az USA-ban és azokat figyelmezteti, akik az elmúlt 15 évben tették le a cigarettát. Akik 30 éven keresztül napi 1 dobozzal, vagy 15 éven keresztül napi 2 dobozzal szívtak, 55-77 évesek, azoknál igen magas az akár halállal is végződő tüdőrák kialakulásának kockázata. Számukra javasolt az alacsony dózisú mellkas CT-vizsgálat, ami életeket menthet.
A National Lung Screening Trial (NLST) eredményei szerint a tüdőrákos halálozás 20%-kal csökkent, ha a veszélyeztetett egyéneket és nem csak egyszerű posztero-anterior mellkas Rtg-vizsgálattal, hanem CT-vel szűrték. Dr. Harold Wimmer, az ALA elnöke szerint kb. 8 millió amerikai tartozik a fent leírt csoportba, és ha a Medicare, vagy a privát biztosítás kifizetné az alacsony dózisú mellkas CT-vizsgálatukat, akkor mintegy 12.500 életet lehetne megmenteni. Az érdekeltek válaszoltak is: 100.000-nél több ember vett részt a jogosultságot firtató online kvízben, és 75%-uknál magasnak is bizonyult a tüdőrák kockázata, ők remélhetően elmennek szűrésre. Viszont tudni kell azt is, hogy a rendszeres CT-vizsgálat előnyei mellett bizonyos kockázatokat is hordoz. (A konvencionális mellkas CT a beteg testmagasságától, súlyától függően 5-20 millisievert (mSv), az alacsony dózisú CT-vizsgálat típusosan 1-4 millisievert terheléssel jár, a „sima” mellkas Rtg pedig mindössze kb. 0,1 mSv terhelést jelent) (dr.N.T.).
Az NLST vizsgálatban több mint 50.000 személy vett részt. A konvencionális mellkasfelvétellel szűrt betegek közül 309/100.000 személy/év tüdőrákos halálozás jelentkezett, míg az alacsony dózisú CT-vel szűrt személyeknél ez a szám 247/100.000 személy/év-nek adódott, ami 20%-os relatív csökkenést jelent az alacsony dózisú CT szűrés javára (95%CI 6,8-26,7, P=0,004). Ez az első olyan vizsgálat, ami igazolni tudta, hogy az alacsony dózisú CT a tüdőrákos mortalitást csökkenti. Eddig a mortalitáscsökkentő hatásra irányuló nagyszámú betegre kiterjedő kutatások közül sem a DANTE vizsgálat (1264 személy a CT-csoportban), sem a NELSON vizsgálat (7155 beteg a CT-csoportban), sem a dán DLCST vizsgálat (2052 beteg a CT-csoportban) kutatói nem láttak különbséget a CT-vel szűrt személyek és a konvencionális radiográfiával szűrt személyek tüdőrákos halálozása között.
A szűrésen fennakadt betegek további invazív vizsgálata sem teljesen veszélytelen: a CT csoportban 16 beteg halt meg (10 tüdőrák igazolódott), a radiográfiás csoportból kiemeltek közül 10 beteg halt meg (mind tüdőrákos volt) az invazív beavatkozást követő két hónapon belül. Dr. H. Gilbert Welch (Darthmouth Institute for Health Policy & Clinical Practice) a CT-vel történő szűrést kétélű fegyvernek nevezte: a felesleges intervenciók miatt elhunytak száma relatíve magas, úgy véli, hogy a legtöbb esetben nem éri meg a kockázatot. Dr. Welch egyébként is ellene van az eltúlzott rákszűréseknek, amit a JAMA Internal Medicine-ben mostanában megjelent közleményében a veserákkal kapcsolatban is ismertetett (Welch HG, Skinner JS, Schroeck FR, Zhou W, Black WC. Regional variation of computed tomographic imaging in the United States and the risk of nephrectomy. JAMA Intern Med. 2018;178:221-227). Dr. David Midthun (Mayo Clinic) szerint tájékoztatni kell a betegeket a CT-szűrés kockázatairól is: „6 panaszmentes, tünetmentes ember bejött szűrésre, és 2 hónapon belül meghalt. Az összes 53,000 közül ez nem nagy százalék, de ha te vagy az egyik a hatból, akkor mit számít a százalék?” Dr. Midthun elismeri, hogy életeket menthet a szűrés, de szerinte elég nehéz definiáli a magas tüdőrákkockázatot. Az NLST kritériumai (életkor, doboz/nap az utóbbi 15 évben) nem tökéletesek, ennél jobb kockázatbecslő módszerre lenne szükség.
A Prostate, Lung, Colorectal, and Ovarian (PLCO) Cancer Screening Trial kutatói egy javított meghatározással élve megvizsgálták az NLST populációt, és úgy találták, hogy a módosított PLCO modellnek (PLCO-M2012) nagyobb a szenzitivitása, azonos a specificitása, jobb a pozitív predikciós értéke, és 41,3%-kal kevesebb tüdőrákot téveszt el. A PLCO modellben a beteg életkora, képzettsége, testtömeg-indexe, tüdőrákra vonatkozó családi anamnézise, COPD betegsége, az utóbbi 3 évben végzett mellkas-rtg vizsgálata, a cigarettázás részletei szerepelnek.
Dr. Midthun kifejtette, hogy tanulmány szerint 12.500 életet lehetne megmenteni, ami az USA-ban 2016-ban tüdőrákban elhunyt 158.000 ember csaknem 10%-át (pontosabban 7,9%-át) jelenti, de ehhez 8-9 millió magas kockázatú amerikait kellene CT-vel szűrni, tehát „a szűrés önmagában nem elégséges megoldás”!
Forrás: Medscape Radiology
