Daganatkimutatás vérből

A Johns Hopkins Kimmel Cancer Center (Baltimore, Maryland) intézet kutatói szerint egy CancerSEEK-nek nevezett új vérvizsgálattal ki lehet mutatni nyolc rosszindulatú daganat jelenlétét; az USA rákhalálozásának 60%-át okozó daganatok, így a petefészekrák, a májdaganat, a nyelőcsőrák, a hasnyálmirigyrák, a gyomorrák, a vastag- és végbélrák, a tüdőrák és az emlőrák már igen korai stádiumban felismerhető.

Az új vizsgálat során 16 génből származó keringő daganat DNS-t (ctDNS-t) és 8 fehérje biomarkert mérnek, és a kapott adatokat számítógép értékeli. A vérminta alkalmas lesz olyan kis méretű daganatok kimutatására, amelyek esetén a műtét önmagában is elégséges, illetve olyan kevéssé előrehaladott stádiumú daganatok észlelésére, amelyek esetén a sebészi és gyógyszeres kezelés kombinációja végleges gyógyulást eredményez. A korai felismerés mindenképpen a beteg hasznára válik.

A nagynevű Science folyóiratban 2018. január 18.-án online megjelent közlemény egyelőre csak bemutatja a CancerSEEK elveit és eredményeit, de azok igazolásához kiterjedt vizsgálatok szükségesek. Minden esetre a vizsgálat ára kevesebb, mint 500 USD, ami alakmazhatósága esetén lehetővé teszi széleskörű használatát.

A Hopkins intézet kutatói először sokszáz génnel és 41 fehérje biomarkerrel próbálkoztak, de végül a használható jelzőmolekulák száma 16 génre és 8 fehérje markerre szűkült. Dr. Cristian Tomasetti készítette a vizsgálat értékeléséhez szükséges algoritmust. A 8 fehérje biomarker a következő: CA 125, CEA, CA 19-9, prolaktin, hepatocita növekedési faktor, oszteopontin, mieloperoxidáz, a metalloproteináz 1 szöveti inhibitora.

A plazmából nyert tisztított DNS-t multiplex polimeráz láncreakcióval (PCR-rel) sokszorozták meg. 1005 különböző stádiumú daganatban szenvedő beteget (átlagos életkoruk 64 év) vizsgáltak, I stádiumban volt a betegek 20%-a, II stádiumban a 49%-a és III stádiumban 31%-a. A kontroll csoportba 812 egészséges személyt vontak be (átlagos életkoruk 55 év volt).

I stádiumban 43%, II stádiumban 73%, III stádiumban 78% volt a CancerSEEK átlagos szenzitivitása, de I stádiumú májdaganatban 100%-ban, nyelőcsődaganatban csak 20%-ban volt érzékeny az eljárás. A nyolc említett daganatot átlagosan 70%-ban kimutatta a vérvizsgálat, a petefészekrákot 98%-ban, az emlőrákot viszont csak 33%-ban. Az eljárás specificitása egészen kiváló: több mint 99%-os, hiszen a 812 egészséges kontroll esetén csak 7-nél jelzett valamilyen daganatot.

A 626 pozitív esetből 83%-ban két szervet, 63%-ban a valódi egyetlen kiindulási szervet jelölte meg az algoritmus. A kutatók szerint „mivel a driver génmutációk rendszerint nem szövetspecifikusok, a lokalizációra utaló legtöbb információt a fehérje biomarkerekből nyertük: a legpontosabb információt a kolorektális daganatokban kaptuk (84%-ban), a tüdődaganatokban jóval kevésbé utalt az eredmény a lokalizációra (39%-ban)”.

Természetesen egy ilyen vérvizsgálat pl. bél- és emlődaganatokban nem pótolja az egyéb vizsgálatokat, de kiegészítő adattal szolgálhat. A tanulmány egyik fő korlátja maga az a tény, hogy ismert daganatos betegeket vettek a vizsgálatba, ezért nehéz megítélni a vizsgálat szűrésre való alkalmasságát. Dr. Lance Liotta (George Mason University in Manassas, Virginia) szerint a rákkal összefüggő fehérjék szövetkárosodást, pl. arthritises gyulladást is jelezhetnek. Dr. Daniel Hayes (University of Michigan Comprehensive Cancer Center) szerint egy szűrésre használt vizsgálat specificitása igen fontos: el kell tudni különíteni a rákot a nem rákos állapottól, és meg kell tudni különböztetni az egyik érintett szövetet a másiktól. Ráadásul a tanulmány egészséges kontrollokat használt, márpedig a szűrni kívánt átlag-populáció nem feltétlenül egészséges: gyulladásos és egyéb betegségek miatt igen ingadozóak lehetnek a fehérje markerek értékei.

A tanulmányhoz több szakértő is hozzászólt a Science Media Center website-ján keresztül. Dr. Nicholas Turner (molekuláris onkológus, Institute of Cancer Research, London) szerint a módszer az átlagos népesség szűrővizsgálatára még nem látszik alkalmasnak, és az sem igazolt, hogy javítana a betegség kimenetelén. Dr. Paul Pharoah (University of Cambridge) szerint nagy érdeklődéssel várjuk a folyékony biopsziás eredményeket. A rákos sejt DNS-e mutálódik, ez a mutáns DNS a keringésbe jut (ctDNS), és szekvenálással kimutatható. Számos tanulmány igazolta, hogy egy fennálló daganat, vagy a korábbi daganat kiújulása esetén ezek a keringő tumor-DNS-ek kimutathatóak, azt viszont nem tudjuk, hogy már a tünetek megjelenése előtt is detektálhatzó mennyiségben jelen vannak-e a vérben, tehát nyújtanak-e lehetőséget a valódi szűrésre. A fehérje biomarkerek jelzik a daganatokat, de közülük egyik sem alkalmas a tünetmentes daganatok szűrésére – kivéve talán a PSA-t. A vizsgált daganatok 80%-a II. és III. stádiumban volt, az I. stádiumú daganatokban viszont a módszer szenzitivitás csak 40% körül volt.

A Hopkins Intézet kutatói – az e célra adományokból összegyűlt 50 millió USD-ből 65 és 75 év közötti asszonyok tízezrein indítanak vizsgálatot a módszer igazolására. 

Forrás: 

1. Medscape Medical News > Oncology

2. Science