A cukorbetegség okozta halálozás gazdasági gondokkal jól kezelhető
Kuba lakossága az 1990-es években többéves súlyos élelmiszer- és benzinhiányt vészelt át. Ennek a korántsem örömteli körülménynek a halálozási statisztikákban is jól megragadható népegészségügyi hasznára hívták föl a figyelmet spanyol kutatók.
Kuba nehéz éveket élt a múlt század kilencvenes éveinek elején. A szovjet segítség megszűnt, az amerikai embargó igen keményen működött. Ennek megfelelően 1990 és 1995 között nehéz volt ennivalót kapni, benzin pedig szinte egyáltalán nem volt. A szigetország népessége általában éhezett, és vagy gyalogolt, vagy kerékpárra ült és bebiciklizett a munkahelyére, vagy ahova el kellett jutnia.
A hírek szerint egymillió biciklit rendeltek Kínából, és az ország útjai megteltek biciklisekkel, gyalogosokkal. Ez azt jelenti, hogy egy egész ország lakói jelentősen kevesebb kalóriát vettek magukhoz éveken keresztül, viszont kénytelenek voltak sokkal többet mozogni. Számos, jól szervezett vizsgálat történt, ahol önként jelentkezők, pontosan tervezett vizsgálati protokoll szerint csökkentették a kalóriabevitelüket, vagy gondosan adagolt mértékben növelték fizikai aktivitásukat, de milliós nagyságrendű tapasztalat a kevesebb ennivaló és több mozgás együttes feltételéről közegészségügyileg kiválóan ellenőrizhető módon még nem volt.
A spanyol Manuel Franco professzor vezetésével nemzetközi munkacsoport tekintette át a kritikus kubai évek orvosi tapasztalatait. A kevesebb ennivaló következtében ezekben az években a szigetlakók átlagosan 4-5 kilóval lettek könnyebbek. A diabétesz mortalitása először nem változott, majd döbbenetes módon a felére csökkent. A cukorbetegek halálozása 1996 és 2002 között nem sokat változott, majd napjainkig 49%-kal növekedett.
A kardiovaszkuláris mortalitás fokozatosan ugyancsak kisebb lett (34%-kal), de 2002 után ez a kedvező változás kifejezetten lassult. A súlyos gazdasági nehézségek időszaka után, 1996 táján nem csupán a cukorbetegség és az infarktus okozta halálozás csökkent, de kevesebb volt a szélütés előfordulása is.
Az összhalálozás 1980 és 1996 között 1,7%-kal emelkedett, az 1996 és 2002 közötti időszakban 10,5%-kal csökkent, majd 2002 és 2010 között kisebb mértékben, átlagosan 2%-kal mérséklődött.
A British Medical Journalben közölt dolgozat nem csupán a diabétesz és a szív-ér rendszeri betegségek adatait foglalta össze. A kutatók fölhívják a figyelmet arra, hogy a rosszindulatú daganatos betegségek halálozása jelentősen különbözött az előbbi csoportokétól. A daganatos mortalitás 1980 és 1996 között kissé csökkent, majd 1996-tól 2010-ig 5,4%-kal növekedett.
A tanulmányhoz Walter C. Willett, a Harvard Egyetem Közegészségügyi Karának professzora írt szerkesztőségi közleményt. A közelmúltban látogatott Kubába, és az utcákon gyakorlatilag senkit sem látott kerékpározni. A helyiek arról számoltak be, hogy a biciklik az egykori nehéz napokra emlékeztetik őket, és legfeljebb motoroznak.
Willett is aláhúzza: Kuba bőrszínében és genetikai szempontból meglehetősen egynemű lakosságának ez az évekig tartó vizsgálata egyértelműen igazolta, hogy a súlycsökkenés igen kedvezően befolyásolja a cukorbetegség következményeit, és valószínűleg közvetett módon a kardiovaszkuláris mortalitást is, amihez hozzájárul a rendszeres fizikai terhelés is. Emlékeztet ez arra, hogy a világhírű kardiológus P. D. White, aki Eisenhower elnök kezelőorvosa volt, nyolcvanas életéveiben is biciklin ment a klinikára dolgozni. Példájával többek egészségét segíthette, mint a rendelőben a sztetoszkópjával…
