A fogszuvasodás védhet a rák ellen
A lyukas fogakkal élő emberekben ritkábbak a feji és nyaki rákok, talán a fokozott immunaktivitás miatt – mondják a kutatók.
Egy esetkontrollos vizsgálat szerint, amelyet Mine Tezal, DDS, PhD vezetett Buffalóban, a State University of New York-ban, 399 feji vagy nyaki rákos betegben szignifikánsan kevésbé gyakori volt az aktuális vagy a korábbi fogszuvasodás, mint 221 olyan személyben, akiknek nem volt rákjuk.
„Tudomásunk szerint ez az első olyan vizsgálat, amely arra utal, hogy független kapcsolat lehet a fogszuvasodás és a feji és nyaki szkvamózus karcinóma között” – írták Tezal és munkatársai online a JAMA Otolaringology–Head and Neck Surgery-ben.
A szerzők a védő hatás mechanizmusát is megpróbálták megmagyarázni: eszerint a kariogén, tejsavat termelő baktériumok sejt-mediálta Th1 immunválaszt váltanak ki, ami gátolja a tumor kialakulását.
Tezal és kollégái felhívták a figyelmet arra, hogy a fogszuvasodás és a feji és nyaki rákok közötti inverz kapcsolat szemben áll azokkal a korábbi, a periodontitiszre irányuló vizsgálatokkal, amelyek szerint az ínyszél alatti fertőzések a rákkockázat növekedésével járnak együtt.
„Bár ezt a két szájbetegséget gyakran együvé sorolják, mint a rossz szájhigiéné jeleit, mind etiológiájukat, mind kimenetelüket tekintve különbözőek” – írták a kutatók.
Az ezekért az állapotokért felelős baktériumok eltérnek egymástól, és másféle immunválaszt váltanak ki. A periodontitisz esetében a válasz elsősorban Th2/Th17 típusú támadás, amelyet „általában a rák nagyobb kockázatával kapcsolnak össze.
A Th1 válaszokat viszont „konzisztensen a rák kisebb kockázatával hozzák kapcsolatba” – állítják a kutatók.
A jelen vizsgálatban Tezal és kollégái olyan 21 évesnél idősebb betegek adatait dolgozták fel, akik az egyetem fogászati és maxillofaciális tanszékén jelentkeztek 1999 és 2007 között. Ezek közül 399 olyan személyt választottak ki, akikben újonnan diagnosztizáltak feji vagy nyaki szkvamózus sejtes rákot. Áttekintették 221 olyan beteg adatait is, akik szintén erre a tanszékre kerültek, de nem voltak rákosak. Mindkét csoportból kizárták azokat a személyeket, akiknek anamnézisében rák, diszplázia vagy immundeficiencia szerepelt. A kontrollok között voltak fogászati betegek, valamint olyanok, akiknek orális szemölcsük, traumás sérülésük, cisztájuk vagy tályoguk volt.
A következő változókat vették számításba: fogszuvasodás a vizsgálat idején, koronák és tömések jelenléte, foggyökérkezelt fogak száma, hiányzó fogak és alveoláris csontvesztés (ez a periodontitisz mércéje volt). Tezal és kollégái kiszámítottak egy összetett változót is, amely a szuvas, a hiányzó és a tömött fogakat foglalta magában (DMFT). Ezeket a méréseket vakon végezte egy vizsgáló a beteg panoráma röntgenfelvétele alapján.
A fenti indikátorok értéke a következőképpen alakult az esetekben versus a kontrollokban:
A szuvas fogak száma: eset: 1,58 (SD 2,52), kontroll: 2,04 (SD 2,15, p=0,03)
Koronák száma: eset: 1,27 (SD 2,65), kontroll: 2,10 (SD 3,57, p=0,004)
Foggyökérkezelések száma: eset: 0,56 (SD 1,24), kontroll: 1,01 (SD 2,04)
DMFT: eset: 16,4 (SD 6,79), kontroll:15,39 (SD 6,31, p=0,09)
Alveoláris csontvesztés: eset: 4,03 mm (SD 1,33), kontroll: 2,44 mm (SD 0,93, p<0,001)
Tezal és munkatársai kimutatták, hogy a fogszuvasodás és a rák közötti kapcsolat csak a szájüreg és a garat tumoraira korlátozódott (a trend mindkét esetben p<0,001 volt); a gégerákokat illetően nem volt különbség az esetek és a kontrollok között (p=0,67).
A kutatók írtak vizsgálatuk korlátairól is. Az egyik ilyen például az volt, hogy nem tudták, hogy a fogak hiányának mi az oka. És mivel a DMFT index magában foglalja a hiányzó fogakat is, „nem tükrözi pontosan a fogszuvasodási anamnézist”. További korlát volt, hogy nem voltak adatok a potenciális zavaró tényezőkről, így például a beteg étrendjéről, szociális-gazdasági helyzetéről és a fogszuvasodás részleteiről, azaz helyéről és mélységéről.
Tezal és munkatársai szerint a fogszuvasodást okozó baktériumokat rákellenes hatásuk miatt alapvetően jótékonynak kell tekinteni, s a fogszuvasodás csak mellékes kár. Olyan módon kellene küzdeni szerintük a fogszuvasodás ellen, amely nem károsítja a baktériumokat.
Forrás: MedPage Today