A halál okának megállapításában már jobbak a gépek
Milyen módszerrel készült az applikáció, ami nagyobb pontossággal dolgozik, mint az orvosok?
A világban évente elhalálozó 55 millió ember felénél ismeretlen a halál oka. Egy egyszerű mobiltelefonos applikáció révén ez a közeljövőben megváltozhat, ami a különböző államok egészségpolitikájának tervezését is elő fogja segíteni, írja a New Scientist.
A világ sok részén, a gazdaságilag kevésbé fejlett országokban egyszerűen nincs elég orvos ahhoz, hogy minden halott esetében meg tudják állapítani az exitus okát. Ha ez nem ismert, a halotti anyakönyvi kivonaton (már ahol van ilyen) a halál oka rubrikába találgatások kerülnek, vagy egyszerűen üresen marad – az egészségpolitika tervezői mindkét esetben információ nélkül maradnak. „Alapvetően fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen okokból halnak meg egy országban az emberek, csak így lehetséges az egészségügyi rendszer menedzselése”, nyilatkozta a lapnak Alan Lopez, az ausztráliai University of Melbourne közegészségügyi és orvosi statisztika professzora, aki e probléma kezelése érdekében munkatársaival kifejlesztett egy olyan applikációt, ami pontosabban meg tudja állapítani a halál okát, mint maguk az orvosok. Az app használata révén bárki, aki rendelkezik mobiltelefonnal vagy tablettel, képes kiállítani egy halotti bizonyítványt: a halál okának megállapításához csak az kell, hogy az illető egy kérdőív alapján meginterjúvolja az elhunyt barátait és családtagjait, és beírja ezeket az információkat az applikációba. Ha van Internet-összeköttetés, az adatok azonnal számítógépre kerülnek, ahol egy algoritmus listát állít a valószínű halál-okokról, ha nincs, akkor az app a további feldolgozásig tárolja az adatokat. Mint Lopez elmondja, Myanmarban pl. azt látta, a vidéki bábák minden hónapban papíron, levélben küldik be a hivatalba a területükön bekövetkezett elhalálozások okait. A Bill and Melinda Gates Foundation támogatásával dolgozó kutatók most tableteket adnak a bábák kezébe.
A projekt kezdetén, 2005-ben Lopez és munkatársai a diagnosztikus algoritmus felépítéséhez adatgyűjtésre indultak India, Mexikó, Tanzánia és a Fülöp-szigetek hat különböző területére. A terepen először is meglátogatták a helyi kórházakat, és azonosítottak 12 500 aranystandard esetet, azaz olyan pácienseket, akik igazolt diagnózis következtében haltak meg, a felnőttek 34, míg a gyermekek 21 különböző halál-ok miatt. A kutatók ezen páciensek adatait használták a kérdőív összeállításához.
A munka további részében Lopez és munkatársai valamennyi halál-ok esetében (34 + 21) meginterjúvoltak 100-100 olyan családot, ahol a család egy tagja az adott ok miatt halálozott el. Ennek révén képesek voltak a tipikus válasz-mintázatok összeállítására, és ellenőrizhették azt is, hogy rendszerük helyesen párosítja-e a válaszokat a halál-okokhoz.
Miután elkészült az algoritmus, tesztelték a működését Kínában, Pápua Új-Guineán, a Fülöp-szigeteken és Bangladesben, és arról győződtek meg, hogy az applikáció átlagosan pontosabb diagnózist ad, mint azok az orvosok, akik ugyanazokat az adatokat kapták meg.
A kérdőív kitöltése mindössze 25 percet vesz igénybe, és elég egyszerű ahhoz, hogy már minimális képzés után is használni lehessen. A kutatók valójában olyan eszközt akartak létrehozni, amihez nincs is szükség orvosra, mivel azokból kevés van, és hasznosabban tölthetik az idejüket a még élők gyógyításával. A projekt keretében az applikációt 2017 elejétől 20 országban kezdik használni, ami a kutatók reményei szerint azt is fel fogja tárni a kormányok számára, hogy milyen területekre érdemes erőforrást allokálni.
