A marihuána árt az agynak és a szívnek

A marihuána természetes, növényi eredetű anyag, és vannak, akik használatának engedélyezése mellett érvelnek. Valójában a marihuána mintegy 400 kémiai összetevőt tartalmaz, s a közülük leglényegesebb tetrahidro-kannabinol (THC) káros hatásait egyre jobban megismerjük. Most két jelentős tudományos vizsgálat eredményei váltak ismertté a marihuána hatásával kapcsolatban.

Az egyik tanulmány az agy egyes területeinek vérellátási adatait ismerteti a drog használatával kapcsolatban. Az Egyesült Államok neuropszichiátriai klinikáin az összesített betegnyilvántartás adatai szerint 1995 és 2015 között 26 268 terápiarezisztens beteget vizsgáltak. Közülük 982, korábban vagy aktuálisan is marihuánafüggő személynél történt egyfoton-emissziós komputeres tomográfia (SPECT) nyugalomban és pszichés koncentráció közben. Ezeket a vizsgálati eredményeket 92 egészséges kontrollszemély adataival hasonlították össze. A Damien G. Amen vezetésével dolgozó munkacsoport tanulmányát, a Journal of Alzheimer’s Disease novemberi száma közölte. 

A marihuánafüggők és a kontrollszemélyek összehasonlítása a SPECT eredmények alapján 95%-os pontossággal sikerült. A marihuánakészítményeket rendszeresen használók agyi véráramlása szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a kontrollszemélyeké, a különbség kiváltképp a hippocampus területén volt kifejezett. Koncentrációs feladatok megoldása közben a marihuánahasználók és a kontrollszemélyek jobb hippocampusának teljesítménye olyan szignifikánsan különbözött, hogy a két csoport tagjai megkülönbözhetők voltak. A kutatók szerint az agynak ez a része alapvetően szükséges az emlékezési folyamathoz, és ezáltal a marihuána nem csupán az agyi vérellátást csökkenti, hanem az Alzheimer-kór kifejlődésére is hajlamosít. A média egy része folyamatosan azt sugallja, hogy a kannabisz biztonságos rekreációs szer, miközben újabb vizsgálati adatok szerint marihuána használata esetén a pszichózis háromszor gyakoribb.

Az idézett közleménnyel csaknem egy időben hangzott el az American Heart Association idei kongresszusán Amitoj Singh és mtsai előadása arról, hogy a marihuána stressz-kardiomiopátiát is okozhat. A St. Luke Egyetem egészséghálózatának munkacsoportja az USA egészségügyi nyilvántartásából kiemelte annak a 33 343 betegnek az adatait, aki 2003 és 2011 között stressz-kardiomiopátia diagnózisával kórházba került. Az érintett betegek kevesebb mint 1%-a, 210 páciens fogyasztott rendszeresen marihuánát. A többi beteghez képest ennek a csoportnak az átlagéletkora alacsonyabb volt, több volt köztük a férfi, viszont kevesebb kardiovaszkuláris kockázati tényező (pl. hipertónia, cukorbetegség, hiperkoleszterinémia) terhelte őket.

Ugyanakkor a marihuánát kedvelők csoportjában szignifikánsan többször fordult elő hirtelen szívhalál (2,4% vs. 0,8%), ezért gyakrabban volt szükség defibrillátor implantációjára (2,4% vs. 0,6%), mint a kardiomiopátia miatt hospitalizált többi beteg esetében. A munkacsoport tagjai szerint ennek az összefüggésnek a megerősítése további részletes vizsgálatokat igényel.

Azt is megjegyzik, hogy a marihuánát szívó vagy fogyasztó betegek között gyakoribb volt a depresszió (32,9% vs. 14,5%), a pszichózis (11,9% vs. 3,8%), az alkoholizmus (13,3% vs. 2,8%) és a dohányzás (73,3% vs. 28,6%). Azt is leírták, hogy a marihuánát élvezők körében többen szorongtak, mint a másik betegcsoportban (28,4% vs. 16,2%). Hangsúlyozzák: tudatni kell a marihuánával élőkkel, hogy ha bármilyen szívpanaszuk van, sürgősen forduljanak kardiológushoz a súlyos szövődmények megelőzésére.

Mind a neurológusok, mind a szívgyógyászok aláhúzzák, hogy a marihuána egészségtelen, veszélyes szenvedély, és hogy további vizsgálatokra van szükség. Kiemelik, hogy az FDA két kannabinoid hatású készítmény, a dronabinol és a nabilon forgalomba hozatalát engedélyezte, és hogy az USA államainak mintegy felében nem tiltják a marihuána használatát.