Marihuána epilepsziában
Egyéb kezelésre nem reagáló gyermekkori- és fiatal felnőttkori epilepsziában szenvedő betegeken a cannabidiol jelentősen csökkentette a rohamok számát.
Az American Epilepsy Society (AES) Philadelphiában megtartott összejövetelén ismertetett nyílt klinikai terápiás program eredménye szerint a cannabidiol (Epidiolex®, GW Pharma) 3 hónap után átlagosan 45%-kal csökkentette minden epilepsziás betegben a konvulzív rohamok frekvenciáját, de a legsúlyosabb Dravet-szindromában szenvedőkön még ennél is jobban. A tanulmány előadója, Dr. Orrin Devinsky (New York University Comprehensive Epilepsy Center igazgató professzora) szerint az eredmények nagyon ígéretesek, de az „open-label” vizsgálat pontosabb eredményei csak jövő év elején várhatók.
A cannabidiol (CBD) a Cannabis sativa alkotórésze, az epilepszia preklinikai modelljeiben antikonvulzív aktivitást mutat – függetlenül az ismert endogén cannabinoid receptorok aktivitásától. Ezért az amerikai gyógyszerhatóság, az FDA megbízásából néhány központi intézetben nyílt „Expanded Access Programokat” indítottak egyéb kezelésre nem reagáló gyermekkori- és fiatal felnőttkori epilepsziában szenvedő betegeken.
Már 2015 tavaszán beszámoltak arról, hogy a marihuána legfontosabb nem-pszichoaktív alkotórészét, a cannabidiolt 99%-ban tartalmazó folyadék, az Epidiolex® három hónapos alkalmazás után mintegy felére csökkenti a Dravet-szindrómás és Lennox-Gastaut -szindrómás (LGS) gyermekek görcsrohamainak gyakoriságát. A vizsgálat során 213, egyéb kezelésre rezisztens beteget kezeltek napi 25 mg/kg adagokkal legkevesebb 3 hónapig. A görcsrohamok 48%-kal csökkentek. A 4 hónapig kezelt 93 betegnél 52%-os csökkentést jegyeztek fel. Dravet-szindrómában (n=23) 51%-kal, LGS-ben (n=10) 52%-ban csökkent a konvulziók gyakorisága.
Dr. Francis Filloux (Div. Of Pediatric Neurology, University of Utah, Salt Lake City) a Child Neurology Society 2015-ös éves találkozóján arról számolt be, hogy a kezeléseket 2 mg/kg cannabidiol napi adaggal kezdték, majd 25 mg/kg napi adagig növelték, és a 3. hónapban a rohamok 38%-os csökkenését, a 6. hónapban a rohamok 31%-os csökkenését figyelték meg.
A philadelphiai kongresszuson Dr. Devinsky 261 folyamatosan kezelt és értékelhető beteg adatat ismertette. A betegek életkora a 4 hónapostól a 41 évesig terjedt, és átlagosan 11,8 év volt, tehát gyakorlatilag gyermekeken történt a vizsgálat. A kis betegek 19%-ánál ismerték az epilepszia kiváltó okát. A leggyakoribb diagnózis a Dravet-szindróma (17%), valamint a Lennox-Gastaut-szindróma, vagy egyéb ritka epilepszia-formák voltak (15%). A megfigyelt betegeknél 28 naponként 31 konvulzív rohamot jegyeztek fel, tehát ezek a gyermekek és fiatalok nagyon gyakori görcsrohamokban szenvedtek. A cannabidiolt 2-5 mg/kg napi adagban kezdték adagolni, melyet maximálisan 25 mg/kg napi adagig emeltek. A betegek ezen kívül átlagosan háromféle antiepilepsziás gyógyszert (AED-t) is szedtek. A vizsgálat elsődleges célja a görcsrohamok számának alakulása volt, melyet könnyű megszámolni. A kis betegeknél általában 3-5 másodpercig tartott a konvulzió, a beteg rendszerint leesett a földre a tónusos-klónusos görcs folyamán. Az összes betegre számolva átlagosan 45,1%-kal csökkent a konvulziók száma, a Dravet-szindrómában szenvedőknél a csökkenés 62,7%-os volt. Az LGS-ben szenvedő gyermekeknél az atóniás események 71,1%-os csökkenését figyelték meg. Az 50%-osnál magasabb csökkenést az összes beteg 47%-ánál érték el. A kezelések utolsó 4 hete során (a 9. és a 12. hét között) az összes beteg 9%-ánál, a Dravet-szindrómás betegek 13%-ánál teljes rohammentességet lehetett elérni.
„Ezek az eredmények jóval meghaladják a várakozásokat, és semmiképp nem magyarázhatók placebo-hatással” – jelentette ki Devinsky professzor, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vizsgált gyermekek az „a kezelésekkel szemben extrém módon refrakter” epilepsziában szenvedők voltak, akiknél az epilepsziás rohamok akár azonnali halált, vagy status epilepticust okozhatnak.
A kezelés biztonságosságát 313 betegen lehetett ellenőrizni. A mellékhatások sorrendje a következő volt: álmosság 23%, hasmenés 23%, fáradtság 17%, csökkent étvágy 17%, konvulzió 17%, hányás 10%. Mindössze a kezelések 4%-át kellett mellékhatás miatt felfüggeszteni,és kb. a betegek 12%-ánál hatástalanság miatt hagyták abba a kezelést. Súlyos mellékhatást 34%-ban észleltek, 7 halállal – utóbbiak nem függtek a kezeléstől. Érdekes megfigyelés, hogy azoknál a betegeknél, akik az AED clobazamot is szedték, jelentősebb volt a rohamok csökkenése, ezért az eredmények egy része a clobazamnak köszönhető, melynek hátterében gyógyszer-kölcsönhatás is lehet Dr. Kelly Krupp (Children’s Hospital, Aurora, Colorado) szerint. A kutatók kettős vak vizsgálat végzését látják szükségesnek a továbbiakban.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
1. Medscape Medical News > Conference News
