A marihuána füstje ugyanolyan káros mint a dohányé
Az American Heart Association (AHA) 2014. novemberi találkozóján Chicagóban hangzott el, hogy a marihuána füstje – passzív módon belélegezve – ugyanolyan káros a szívre és az erekre, mint a passzívan belélegzett cigarettafüst.
A dohányzás káros hatásairól pontosan 50 évvel ezelőtt jelentette meg az Egyesült Államok egészségügyi minisztere az első, akkor korszakalkotó beszámolóját, amelyet azóta is az évszázad az első tíz legfontosabb könyve közt tartanak számon (US Department of Health).
Egy 2010-ben megjelent felmérés szerint (National Health and Nutrition Examination Survey, NHANES) a szérum cotinin (a nikotin elsődleges metabolitja) mérésével igazolódott, hogy 2007-2008-ban az Egyesült Államokban 88 millió 3 évnél idősebb nemdohányzó egyén passzív dohányfüstnek van kitéve, és a helyzet csak igen lassan javul (Kaufmann). Az egyes személyek károsításának küszöbértékét nem lehet pontosan meghatározni, de általában a 0,05 ng/ml szérum cotinin fölötti értékeket már károsnak nevezhetjük.
A magyar nyelvben passzív dohányzásnak nevezett esemény (az angol nyelvben az „environmental tobacco smoke”, vagy a „secondhand smoke” kifejezéseket használják) egyértelműen fellelhető a gyermekek és a felnőttek tüdőbetegségeinek anamnézisében is. Az USA-ban évenként 150 000 – 300 000 olyan gyermekkori bronchitis és pneumonia fordul elő, melyekért a passzívan belélegzett dohányfüst okolható (Halterman). A gyermekkori-fiatalkori asztma tüneteit többszázezer kis betegnél erősen rontja a passzívan belélegzett füst. Felnőtt korban a tüdőrákos halálozás elsőrendű oka leginkább az aktív-, de kisebb mértékben a passzív dohányzás is. A passzív dohányzás a nemdohányzó egyéneket fölösleges kockázatoknak teszi ki.
Az American Heart Association (AHA) 2014. novemberi találkozóján Chicagóban egy előadása arról szólt, hogy a marihuána füstje – passzív módon belélegezve – ugyanolyan káros a szívre és az erekre, mint a passzívan belélegzett cigarettafüst. A közlemény senior szerzője, Dr. Matthew L. Springer (University of California, San Francisco) szerint a laboratóriumi patkányokat fél órára marihuána füsttel exponálták, és az artériák véráramlással összefüggő („flow-mediated”) tágulása 50-70%-kal lecsökkent. Az artériák tágulási képességének romlása egyforma mértékben alakult ki a tetrahidrokannabinolt (THC-t) tartalmazó marihuánafüst és a THC-t nem tartalmazó marihuánafüst esetén egyaránt. A tágulási képesség romlásának „oka tehát nem a drog, hanem a füstforrásként szereplő anyag volt” – hangsúlyozta Dr. Springer. Az erekben bekövetkező működésromlás mértéke gyakorlatilag megegyezett egy szintén friss vizsgálatban tapasztaltakkal, melyben patkányokon a dohányfüst okozta károsodásokat mérték (Pinnamanemi). Azaz „a füst az füst”. Amikor egy orvos megkérdezi a betegét, hogy dohányzik-e, vagy passzívan ki van-e téve füst belélegzésének, akkor nem kérdez külön rá, hogy cigarettát, szivart, vizipipát, marihuanát, vagy éppen tüzifával, vagy egyéb száraz növényi maradványokkal gyújtott kerti sütés-főzés tüzének füstjét szívja-e be.
Az eredmény kommentálására a vizsgálattól független Dr. Nancy A. Rigottit kérték fel (Massachusetts General Hospital, Boston), aki kijelentette, hogy „a patkányokon mért eredmények nem igazolják azt, hogy emberben is ez történne, de mivel a patkánymodell az emberben észlelhető eredményt mutatta dohányfüst esetén, valószínűleg ez a marihuána füstjére is érvényes”. A vizsgálat fontos üzenete az, hogy a „füst belégzése nem tesz jót a szívnek, tekintet nélkül arra, hogy milyen anyag elégetése során keletkezett a füst. Koronária-betegeknek minden típusú füstöt kerülniük kell” - jelentette ki Dr. Rigotti.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
1. Heartwire > Conference News
2. Pediatrics
4. Nicotine & Tobacco Research
