A passzív dohányzás növeli a szívrohamok kockázatát
Egy bostoni kardiológiai osztály csaknem minden bent fekvő szívbetege tudta, hogy a passzív dohányzás árt az egészségnek, de csak minden második gondolta úgy, hogy növelheti a szívrohamok kockázatát is.
Az Egyesült Államok felnőtt, jelenleg dohányzó lakosságának 90%-a még 18 éves kora előtt szokott rá a dohányzásra. A 2012-es National Youth Tobacco Survey (NYTS) egyszerű, 24 658 diákra kiterjedő kérdőíves felmérése szerint a középiskolákban 6,7%, a főiskolai, egyetemi hallgatók között pedig már 23,3%-os volt a dohányzók aránya, a szivarozásé pedig 2,8%, illetve 12,6%-os. Valamennyit emelkedett az elektronikus cigarettázók aránya is, csökkent viszont a „bidi” (rövid barna cigaretta dohánylevélből) és a „kretek” (szegfűszegből készült valami) híveinek aránya (Arrazola).
A National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES) égisze alatt nem dohányzókban mérték a nikotin első metabolitjának, a cotininnak a szérumszintjét, keresve a passzív dohányzás általi érintettséget. Durván tíz év alatt, 2007-2008-ra 52,5%-ról 40,1%-ra csökkent azon nem dohányzók aránya, akik vérében a conitin szint meghaladta a 0,05 ng/ml-es határértéket, és ez jelentős javulás. A csökkenés mértéke erősen függött az életkortól, nemtől, etnikumtól, és a jövedelmi viszonyoktól, és bár jelentősen csökkent, de még mindig igen magas azoknak a száma, akik passzívan kénytelenek dohányfüstöt belélegezni (secondhand smooking). Leginkább a gyermekek azok, akik nem tudnak védekezni a passzív dohányzás ellen (Kaufmann).
Egy bostoni centrumban végzett friss vizsgálat szerint a koronária-betegség miatt kórházban fekvő, nem dohányzó betegek mindössze 17%-át kérdezték meg arról, hogy ki vannak-e téve dohányfüstnek, és a betegek mindössze 1,4%-a emlékezett arra, hogy bármiféle tanácsot kapott volna erről a – könnyen kiküszöbölhető - kockázati faktorról. Dr. Nancy A. Rigotti (Massachusetts General Hospital, Boston), a 2014. november 10.-én a JAMA Internal Medicine-ben online megjelent közlemény társszerzője szerint „. A betegek nem tudják, hogy a passzívan belélegzett dohányfüst árt a szívnek, és növeli a szívrohamok kockázatát. A kardiológusnak sem csak arról kell kikérdeznie a betegé, hogy dohányzik-e, hanem, arról is, kénytelen-e füstös környezetben tartózkodni.” A dohányzás érzékeny biomarkere, a szérum cotinin szintek mérése szerint a koronária-betegséggel kórházba kerültek 40,3%-ánál kimutatható a dohányfüsttel történt expozíció.
A füstmentes bárok, éttermek 2004-es bevezetésével az USA Massachusetts államában és még néhány más államban mintegy 30%-ra csökkent a passzív dohányzással fenyegetett koronária-betegek száma (Japuntich). Vizsgálatukba a 2010 és 2011 között egy nagy kórház kardiológiai osztályára kerülő 214 nem dohányzó fekvőbeteget kérdeztek ki a környezetében előforduló dohányfüstről és meghatározták a betegek szérum cotinin szintjét. Megállapították, hogy egyes betegek otthonukban (13%), az autóban (16%), és a munkahelyükön (7%), illetve mindhárom helyszínen (22%) is dohányfüstnek voltak kitéve. A betegek 22,0%-a egy hónappal a kórházi felvétel előtt, 15,4%-a egy héttel a felvétel előtt „dohányzott passzívan”. Mivel a betegek 40,3%-ánál 0,05 ng/ml fölött volt a szérum cotinin szint, azt kell feltételeznünk, hogy sok beteg nem is vette észre, hogy passzívan dohányzik. A betegek 13,6%-a él együtt dohányosokkal: leggyakrabban felnőtt, dohányos gyermekükkel (7%), házastársukkal (5,6%), vagy más felnőttel (3,3%). Csak a betegek 37%-át figyelmeztette orvos vagy nővér a passzív dohányzás veszélyeire. Csaknem mindenki (89%) tudta, hogy a passzív dohányzás árt az egészségnek, de csak 56%-uk gondolta úgy, hogy növelheti a szívrohamok kockázatát. A tudás tehát nem hasznosul automatikusan a gyakorlatban, mint azt nem csak a dohányzás, hanem nap, mint nap az egyéb káros szokások és a táplálkozás esetén is tapasztalhatjuk. Az elektronikus kórlapokba a passzív dohányzás kérdését is be kellene venni. Dr. Rigotti az American Journal of Cardiology-ban 2014. októberében megjelent cikkében megjegyezte, hogy minden új beteget ki kell kérdezni, hogy dohányzik-e, de arról is, hogy dohányzik-e valaki a beteg otthonában, vagy az autójában.
Írásunk az alábbi közleményeken alapul:
1. Heartwire
2. JAMA International Medicine
3. JAMA International Medicine
4. The American Journal of Cardiology
