Agresszív lesz a cigarettafüstben felnövő kisgyerek

Becslések szerint manapság a gyerekek 40%-a világszerte dohányzik. A járni tanuló vagy az iskolába induló kicsik még nem maguk szívják a cigarettát, hanem a környezetükben élő felnőttek gyújtanak rá, fölváltva vagy együtt, és a gyermekek passzív dohányosok, esetleg már megszületésük előtt, ha a várandós asszony is cigarettázik.

A közvetlen környezetben szálló dohányfüst pedig veszélyesebb, mint az, amit a cigarettázó ember beszív, mert a kisgyerek ilyenkor úgy dohányzik, hogy az agya még fejlődésben van. A passzív dohányfüst toxikusabb, mint a közvetlenül szívott változat, mert több szennyező anyagot tartalmaz és hosszabb időn keresztül hat.

Mérések szerint a dohányosokkal élő emberek körül szálló füst mintegy 4000 kémiai anyagot tartalmaz, melyek közül 200 bizonyítottan mérgező, 40 pedig rákkeltő. Ennek megfelelően a passzív dohányfüst „A” osztályú (tehát igazolt) karcinogén. Kétszer annyi kátrány és nikotin van benne, mint abban a füstben, amit a cigarettázó ember beszív.

Háromszor annyi rákkeltő benzpirén, ötször annyi szén-monoxid és ötvenszer annyi ammónia jut annak a szervezetébe, aki a körülötte lévő levegőből szívja be a cigarettafüstöt, mint a dohányoséba. Ebből a szempontból a szivarfüst vagy a pipafüst is ugyanolyan káros. Ronald G. Crystal és munkatársai azt is kimutatták, hogy a passzív dohányzás a gének szintjén okoz veszélyes változásokat.

Az amerikai munkacsoport tanulmányát 2010-ben az American Journal of Respiratory Critical Care Medicine közölte. A legalacsonyabb, kimutatható szinten kapott füstdózis már rontja a légutak nyálkahártyájában lévő sejtek működését. Ennél még nagyobb veszélyt jelent az idegrendszer károsodásának kockázata, amit kanadai kutatók bizonyítottak.

Linda S. Pagani és Caroline Fitzpatrick tanulmánya, amely május 21-én jelent meg a Journal of Epidemiology and Community Health honlapján, azzal foglalkozik, hogy a megszületéstől kezdődő passzív dohányzás milyen módon és mértékben változtatja meg a fejlődő gyermekek viselkedését, társadalmi beilleszkedését. Korábban már voltak ilyen jellegű vizsgálatok, de ott kérdőív útján igyekeztek megtudni, hogy az anya dohányzott-e, itt viszont azt igyekeztek kideríteni, hogy a gyerek megszületéstől kezdve volt-e dohányfüstös környezetben, akár csak időszakosan is.

A vizsgálatban 2055 gyermek fejlődését követték a születéstől tízéves korig. A hosszú távú ellenőrzés során évente történtek részletes vizsgálatok. Oki összefüggést igazolni nem lehetett, de egyértelműen kiderült, hogy passzív dohányzás esetén a gyermekkori deviáns viselkedés szignifikánsan gyakoribb, mint ott, ahol a kisgyerek soha nem volt dohányfüstös környezetben.

Ezek a gyerekek gyakrabban voltak aggresszívabbak, és ezt környezetük is igazolta, maguk is észlelték. Dr. Pagani hangsúlyozta: az már korábban tudtuk, hogy a füst a rosszabb oxigénellátás, a fejlődő idegrendszer befolyásolása útján alacsonyabb születési testsúlyhoz vezet, és lassítja az agyi fejlődést.

Ez a vizsgálat is megmutatta, hogy a gyermekkor mindvégig milyen fontos az idegrendszeri fejlődés szempontjából. A cigarettafüst-mentes környezet biztosítása csak a növekedő gyermekkel élők akaratán múlik.