A terhességi stressz növelheti a gyermek fogszuvasodásának esélyét

Dr. Wael Sabbah, a brit King’s College London Fogászati Intézetének munkatársa az American Journal of Public Health című lapban hozta nyilvánosságra kutatásuk eredményeit.

A fogszuvasodás a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségnek számít az Egyesült Államokban. A National Institute of Dental and Craniofacial Research adatai szerint a 2 és 11 éves kor közötti gyermekek 42 százalékának van szuvas foga a tejfogazatban, míg a 6−11 éves korosztályban a maradó fogakat 21 százalékban érinti a kariesz.

A gyermekkori fogszuvasodás gyakori okai a nem megfelelő szájhigiéne és a nagy mennyiségben fogyasztott cukrozott ételek és italok, ugyanakkor dr. Sabbah és kollégái arra hívják fel a figyelmet, hogy az anyát terhessége alatt érő stressz is szerepet játszhat a fogszuvasodásra való hajlamban.

A munkacsoport – melyben a Washington Egyetem kutatói is részt vettek − 716 gyermek és anya adatait elemezte, akik az 1988 és 1994 között lefolytatott National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES) vizsgálat résztvevői voltak. A vizsgálatba bevont gyermekek életkora 2 és 6 év között volt, míg az anyák 30 évesek vagy annál idősebbek voltak.

Az anyák terhessége alatt meghatározták a krónikus stressz szintjét jelző biológiai markereket, az úgynevezett allosztatikus terhelés (allostatic load, AL) markereit. A munkacsoport ezen belül is a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL), a trigliceridek, a glükóz és a C-reaktív protein koncentrációját mérte, ezenkívül sor került a vérnyomás és a derékkörfogat mérésére is. Azon túl, hogy nyomon követték a fogszuvasodás előfordulását a gyermekeknél, a kutatók dokumentálták az anyák szocio-ökonómiai státuszát, a gyermekfogászati vizitek számát, a szoptatás tényét vagy hiányát, a gyermek reggelizési szokásait, valamint más életmódbeli tényezőket is.

Azokkal a nőkkel összehasonlítva, akiknél egyetlen AL marker sem volt kimutatható, szignifikánsan nagyobb volt a kariesz előfordulási aránya azon nők gyermekei körében, akiknél két vagy több AL marker jelenléte igazolódott. Azt is megfigyelték, hogy nagyobb volt a fogszuvasodás incidenciája abban a csoportban, ahol az anya nem szoptatta gyermekét, és a szoptatás incidenciája kisebbnek mutatkozott az anyáknak abban a csoportjában, amelyikbe a rosszabb anyagi körülmények között élők tartoztak.

A rosszabb szocio-ökonómiai státuszú anyák kisebb arányban vitték gyermeküket fogorvoshoz a felmérést megelőző 12 hónapban, és ebben az alcsoportban kisebb volt azon gyermekek aránya is, akik minden nap reggeliztek, szemben a nagyobb jövedelmű anyákkal, illetve gyermekeikkel.

Bár a korábbi kutatások összefüggést igazoltak az alacsony szocio-ökonómiai státusz és a gyermekkori fogszuvasodás fokozott kockázata között, a mostani tanulmány szerzői azt mondják, hogy vizsgálatuk elsőként igazolta, hogy e korreláció fő meghatározója a stressz.

A tanulmány első szerzője, Erin E. Masterson, a Washington Egyetem kutatója így fogalmaz: „Ez a vizsgálat egyedülálló módon rávilágított arra, hogy a gyermek szájüregi állapotának felmérésekor figyelembe kell vennünk a család anyagi helyzetét és az anyát érő stressz mértékét is, amikor a karieszincidencia fő meghatározójának számító egészségmagatartást elemezzük, mint amilyen például a rendszeres fogmosás megkezdése már gyermekkorban, az egészséges étkezési szabályok követése, valamint a preventív célú rendszeres fogorvosi vizitek.”

A szerzők elismerik: adataik alapján nem állítható, hogy az anyai stressz lenne a gyermekkori fogszuvasodás gyakoribb előfordulásának közvetlen oka. Dr. Sabbah azonban hangsúlyozza, hogy a gyermekek szájhigiénéjének javítását célzó stratégiák felállításakor olyan tényezőket is számításba kell venni, amelyek javítják az anya életminőségét a terhesség alatt.

„A krónikus anyai stressz mint potenciális kockázati tényező mindenképpen figyelmet érdemel azon túl, hogy szélesebb körben igyekszünk javítani az anya jólétét, illetve az őt körülvevő szociális és pszichológiai környezetet” – zárja eredményeik ismertetését a vizsgálat vezetője.