Az alkohol nem ok és nem prevenció

Cikkükben a szerzők vázolják, hogy a kutatások miként hozták összefüggésbe a depresszió fokozott kockázatát az alkoholfogyasztással és különösen az alkoholabúzussal és –dependenciával. Azt is megjegyzik, hogy a depresszió diagnosztikájának jelenlegi gyakorlata arra alapul, hogy a kettő között oki kapcsolat van. Hangsúlyozzák azonban, hogy a bizonyítékok kizárólag olyan vizsgálatokból származnak, melyek felépítése nem volt alkalmas az ok-okozati összefüggések feltárására, illetve nem vették figyelembe az esetleges befolyásoló tényezőket, mondja Osvaldo Almeida professzor, aki a UWA kutatását vezette: „Az alkohol és depresszió közötti korreláció obszervációs vizsgálatokon alapul, melyekben fennáll a zavaró tényezők és a torzítás lehetősége, ezért nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy valóban oki kapcsolat van a kettő között.”

Ennek példájaként említi, hogy akik sokat isznak, azok jórészt erős dohányosok is, illetve nem megfelelően táplálkoznak és más egészségi problémák is fennállnak náluk, és ezek a faktorok magyarázatot adhatnak arra, miért szenvednek olyan sokan depresszióban. Tekintettel arra, hogy logisztikai és etikai problémákat is felvetnek olyan vizsgálatok, melyekben tisztázni lehetne az alkohol esetleges depresszióprevenciós hatásait, Almeida és munkatársai más megközelítést, a genetikai utak feltárását választották annak kiderítésére, hogy valóban oki kapcsolat áll-e fenn.

Jól ismert ugyanis, hogy bizonyos genetikai mutációk befolyásolják, hogy az adott egyén mennyi alkoholt fogyaszt, és ezek közül különösen egy – az alkohol-dehidrogenáz-1B (ADH1B) gén – áll szoros összefüggésben az alkohol metabolizmusával. Az ADH1B génvariáns jelenlétében az ADH1B enzim olyan változatban van jelen, mely akár 80 százalékkal kisebb hatásfokkal képes lebontani az alkoholt, mint egyébként. Az e gént hordozó személyek következésképpen jóval kevésbé tolerálják az alkohol hatásait, mint mások. A legfrissebb kutatások valójában azt igazolják, hogy ugyanakkor sokkal kisebb eséllyel alakulnak ki náluk alkohollal kapcsolatos betegségek. A vizsgálat vezetője így magyarázza a genetikai variáns, az alkoholfogyasztás és a depresszió közötti kapcsolatot: „Amennyiben az alkohol valóban oki szerepet játszik a depresszió kialakulásában, akkor az alkoholhasználatot és alkohollal kapcsolatos betegségeket csökkentő genetikai variánsnak csökkentenie kell a depresszió előfordulását is. A gén vizsgálatának nagy előnye, hogy az esetleges összefüggést nem befolyásolják egyéb tényezők – hiszen ez az adott személlyel veleszületett adottság.”

A mostani vizsgálatban Almeida munkacsoportja 3873 idős férfi 3−8 éves időszakot felölelő adatait gyűjtötték össze a Health in Men (HIMS) vizsgálatból. Az eredmények azt mutatják, hogy – a várakozásoknak megfelelően – az ADH1B génvariáns összefüggésben áll a csökkent alkoholfogyasztással, a depresszióval azonban nem mutatható ki korreláció. „Megfogalmazhatjuk azt a következtetést, hogy az alkoholfogyasztás nem oka a depressziónak idős férfiaknál, ugyanakkor nem is alkalmas annak prevenciójára. Eredményeink ugyanakkor cáfolják azt a nézetet is, mely szerint mérsékelt alkoholfogyasztással csökkenteni lehetne a depresszió kockázatát” – összegzi az eredményeket Almeida professzor, aki úgy véli, hogy az obszervációs vizsgálatokban az alkoholfogyasztás és a depresszió között megfigyelt korreláció mögött nem közvetlenül az alkoholhatás, hanem más tényezők állnak.