Miért vannak nagyobb veszélyben az absztinensek?
A Colorado Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a teljesen absztinensek körében miért nagyobb a halálozás, mint azok esetében, akik mértékkel isznak. További érdekes megfigyelést tettek, miután az absztinenseket két alcsoportba sorolták.
Az újabb vizsgálatok felvetették, hogy a kismértékű alkoholfogyasztásnak protektív hatása lehet, így csökkentheti a halálozást. A Population Research and Policy Review című lapban megjelent tanulmány szerzői azt elemezték, hogy az absztinensek alcsoportjai közötti esetleges különbségek lehetnek-e felelősek a viszonylag nagy halálozási arányért.
A vizsgálatot vezető Richard Rogers professzor így magyarázza tapasztalataikat: „Sokféle ok húzódhat meg amögött, hogy valaki miért tartózkodik teljesen az alkoholfogyasztástól. Vizsgálatunk kiindulópontjának azt vettük, hogy nem lenne ésszerű dolog, ha az absztinenseket teljesen homogén csoportnak tekintenénk.”
Az Egyesült Államokban 1988-ban lefolytatott National Health Interview Survey nevű vizsgálat adatai közül gyűjtötték ki és elemezték az alkoholfogyasztási szokásokra vonatkozó információkat. Adatokat gyűjtöttek azzal kapcsolatban is, hogy 2006-ra hány beteg hunyt el. Rogers és munkatársai három csoportot különböztettek meg az alkoholfogyasztás mértéke szerint:
- Absztinensek: az egész élet alatt elfogyasztott szeszes ital mennyisége nem éri el a 12 adagot
- Ritka alkoholfogyasztók: az évente elfogyasztott szeszes ital mennyisége nem éri el a 12 adagot
- Korábbi alkoholfogyasztók: az évente korábban elfogyasztott szeszes ital mennyisége meghaladja a 12 adagot
Minden csoportot további alcsoportokra osztottak. Az absztinens csoportban például az alkoholtól való teljes tartózkodás leggyakoribb oka az volt, hogy „nem szeretem az ízét”. Ebben az adott csoportban a halálozási arány 17 százalékkal nagyobb volt, mint az alkalmi ivók csoportjában.
A vizsgálat szerint a ritkán alkoholizálók csoportjában a halálozási arány csak valamelyest volt nagyobb, mint a mérsékelten ivók körében, a korábbi alkoholfogyasztók esetében regisztrálták ugyanakkor a legnagyobb kockázatot a nem ivók között, 38 százalékos halálozási aránnyal.
A kutatók szerint ez utóbbi arány fő oka az lehet, hogy a „korábbi ivók” jelentős része élete valamelyik szakaszában alkoholistának minősült, és számosan közülük korábban komoly alkoholproblémákkal küzdöttek. Az italozókon belül ugyancsak különböző alcsoportok különülnek el, melyeket eltérő mortalitási kockázat jellemez a mérsékelt ivókhoz képest:
- Napi 1-2 pohár ital elfogyasztása 9 százalékkal emeli meg a halálozási arányt
- Napi 3-4 pohár elfogyasztása esetén a halálozási arány 49 százalékkal emelkedik
- Napi 3-nál több adag alkohol elfogyasztása esetén a kockázatnövekedés 58 százalék
„Véleményem szerint a kelleténél nagyobb hangsúlyt kap az az állítás, miszerint az alkoholfogyasztás akár még előnyös is lehet. Könnyen lehet, hogy a keveset ivók esetében más tényezők magyarázzák a jobb halálozási arányokat, és szó sincs arról, hogy az alkoholfogyasztásnak lenne köszönhető” – figyelmeztet a vizsgálat vezetője.
