Az atherosclerosis markereihez kötődő szabálytalan alvás
A rendszertelen alvás – például a változó alvásidőtartam vagy alváskezdet – növelheti az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát a 45 évnél idősebb felnőtteknél.
Különösen az egy héten belüli, éjszakai 2 órát meghaladó alvási időtartam változás volt összefüggésben az érelmeszesedés magasabb arányával.
Dr. Kelsie M. (Vanderbilt University Medical Center) és munkatársai 2032 résztvevő adatait vizsgálták meg az Atherosclerosis Multi-Ethnic Study of Atherosclerosis (MESA) Sleep Ancillary Study-ban, amelyben 2010 és 2013 között hat egyesült államokbeli közösségből 45 és 84 év közötti felnőtteket vontak be, akik 7 napos alvásnaplót vezettek és közben alvásukat egy, a csuklóra helyezett aktivitásmérővel követték.
A szív- és érrendszeri betegségek szubklinikai markereiként a mérték a koronária artéria kalcium (CAC-score) értékét, a nyaki plakk jelenlétét, a carotis intima-media vastagságát és a boka-kar indexet. Mérték az alvás időtartamát (vagyis az egy éjszaka alatt alvással töltött percek számát), valamint az alvásidő rendszerességét, vagyis az első esti elalvás időpontját. Az adatokat a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőihez és alvási jellegzetességekhez (pl. obstruktív alvási apnoe, az alvás időtartama és az alvás töredezettsége) igazították. A résztvevők átlagéletkora 68,6 év volt, 53,6%-uk volt a nő. Körülbelül 37,9% fehérnek, 27,6% fekete vagy afroamerikainak, 23,4% spanyol amerikainak és 11,1% kínai amerikainak vallotta magát.
A 7 napos időszak alatt a résztvevők körülbelül 38%-a tapasztalt több mint 90 percnyi változást az alvás időtartamában, és 18%-uk 120 percnél nagyobbat. A rendszertelenül alvók nagyobb valószínűséggel tartoztak a nem fehér etnikumhoz, voltak jelenleg is dohányosok, alacsonyabb volt az átlagos éves jövedelmük, dolgoztak váltott műszakban vagy nem volt munkájuk, és nagyobb volt az átlagos testtömeg-indexük. A vizsgálat során az alvás időtartamának szabálytalanságát 120 percnél nagyobb szórásként [SD] határozták meg. Nagyobb mértékű alvászavar nagyobb valószínűséggel volt magas a koszorúér kalciumterhelése, mint azoknál, akiknél az alvás időtartama rendszeresebb volt, 60 perces vagy annál rövidebb SD-ként definiálva (> 300; prevalencia arány, 1,33 [95% CI, 1,03 – 1,71]), valamint kóros boka-karindex esetén is nagyobb koronária artéria kalcium értéket mértek (< 0,9, prevalencia arány, 1,75, [95% CI, 1,03 – 2,95]). Szintén magasabb volt a koronária artéria kalcium terhelés azoknál, akik rendszertelen időben aludtak el (SD > 90 perc) (prevalencia arány, 1,39 [95% CI, 1,07-1,82]) a közel hasonló időpontabn elelvókéhoz képest (SD < 30 perc).
A további – a súlyos obstruktív alvási apnoét, az átlagos éjszakai alvási időtartamot és az átlagos alvási fragmentációt figyelembe vevő - elemzések is azt mutatták, hogy az alvás időtartamának rendszertelensége továbbra is szoros összefüggést mutatott a koszorúér magas kalciumterhelésével és a kóros boka-brachiális indexszel. Az eredmények a váltott, vagy időnként éjszakai műszakban dolgozók adatainak kizárása után is változatlanok maradtak.
Forrás:
Full KM, Huang T, Neomi A. Shah NA et al: Sleep Irregularity and Subclinical Markers of Cardiovascular Disease: The Multi‐Ethnic Study of Atherosclerosis Journal of the American Heart Association. Volume 12, Issue 4, 21 February 2023