Betegtájékoztató - Övsömör

A beteg hátának egyik oldalán bizsergő, viszkető érzés jelentkezett, majd néhány nap múlva fájdalmas kiütések léptek fel. Orvosa megállapította, hogy övsömöre van, mely az Egyesült Államokban évente több mint egymillió embert érintő fertőző betegség.

Mit nevezünk övsömörnek?

A herpes zosternek is nevezett kórkép olyan betegeknél fordul elő, akik korábban már átestek bárányhimlőn. A bárányhimlőt okozó varicella zoster vírus a szervezet idegvégződéseiben található, és évek múltán újra aktiválódhat. A vírus az érintett ideg lefutása mentén bárányhimlőre emlékeztető bőrkiütést idéz elő. A kiütés övszerű jellege miatt kapta a betegség az övsömör elnevezést.

Nem tudjuk, mi reaktiválja a bárányhimlő vírusát, bár néhány szakértő szerint az életkor vagy a stressz állhat a háttérben. A betegség többnyire nyom nélkül és véglegesen gyógyul; az esetek  mindössze 4%-ában jelentkezik ismét.

Ki kaphatja meg az övsömört?

A kórkép minden ötödik betegnél lép fel az élet folyamán. A betegség általában 50 éves kor után jelentkezik, de fiataloknál is előfordulhat (különösen korábbi HIV-fertőzés, rosszindulatú daganat, kemoterápia vagy sugárkezelés következtében gyengült immunműködés esetén).

Melyek az övsömör tünetei?

Az első tünet általában égő érzés, zsibbadás, viszketés vagy szúró fájdalom, mely rendszerint a törzsön vagy az arcon jelentkezik – de mindig csak az egyik oldalon. Időnként előfordulhat láz és általános gyengeség is. Néhány nappal később csoportosan előforduló kiütések lépnek fel, melyekből víztiszta folyadékot tartalmazó hólyagok keletkeznek. Később a folyadék zavarossá válik, majd a hólyagok megnyílnak és pörkösödni kezdenek. Némelyik beteg csak enyhe bizsergést érez, míg mások heves fájdalmat panaszolnak. Amikor néhány nap vagy néhány hét múlva a var leesik a hólyagokról, megszűnik a fájdalom, s a betegek többsége szövődmények nélkül meggyógyul.