COVID idején különösen fontos az asztma kontrollja
A rosszul kontrollált asztmás gyermekek és serdülők háromszor-hatszor nagyobb valószínűséggel kerülnek kórházba COVID-19 fertőzéssel.
Egy skóciai, országos vizsgálat adatai alapján a COVID-19 betegség gyermekeknél az esetek többségében enyhe lefolyású, néhányuk azonban kórházi kezelést igényel. A gyermekek fertőzésének és kórházi kezelésének potenciális csökkentésére irányuló oltási politika még nem kiforrott, továbbra sem tisztázott, hogy melyik az a korosztály, melynek beoltásával a leghatékonyabban csökkenthető a SARS-CoV-2 iskolán és csaláson belüli terjedésének kockázata. Ráadásul az asztmás gyermekek oltásának lehetséges előnyeit sem vizsgálták alaposan korábban.
A The Lancet Respiratory Medicine című folyóiratban közzétett országos incidencia‑kohorszvizsgálat során áttekintették az 5-17 éves skóciai gyermekek EAVE II (Early Pandemic Evaluation and Enhanced Surveillance of COVID-19) nyilvántartásban szereplő, összesen 752 867 gyermekek adatát, akik közül 63 463 (8,4%) volt asztmás. Az asztmás gyermekek közül 4339 (6,8%) esetében igazolódott a COVID-19 fertőzés 2020. március 1. és 2021. július 27. között, és 67 fertőzött gyermek került kórházba. A nem asztmás, 689 404 gyermek körében 40 231 (5,8%) esetében igazolódott a COVID-19 fertőzés, és 382-en (0,9%) szorultak kórházi kezelésre. Összességében, a COVID-19 miatti kórházi felvételek aránya szignifikánsan magasabb volt az asztmás gyermekek körében (korrigált kockázati arány: 1,49), és még rosszabb volt az arány a rosszul kontrollált asztmás gyermekek vonatkozásában.
Ha az asztmát a korábbi asztmás kórházi felvételek száma alapján tekintették kontrollálatlannak, akkor a rosszul kontrollált asztmás gyermekek esetében legalább hatszor magasabb volt a kórházi felvétel valószínűsége, mint a nem asztmás gyermekek esetében (korrigált kockázati arány: 6,40), bár a jól kontrollált asztmás gyermekek esetében is magasabb volt a kórházi felvétel kockázata (korrigált kockázati arány: 1,36).
Ha az orális kortikoszteroidok felírását nézték, akkor a három vagy többszöri alkalommal felírt kortikoszteroid kúra korrigált kockázati aránya: 3,38, a kétszer felírt kortikoszteroid kúra korrigált kockázati aránya: 3,53, az egyszeri kortikoszteroid kúra korrigált kockázati aránya: 1,52, illetve, ha nem kellett kortikoszteroidot felírni, a korrigált kockázati arány: 1,34 volt, az egyéb kockázati tényezők, mint az életkor, a nem, a társadalmi-gazdasági státusz, a társbetegségek és a korábbi kórházi felvételek figyelembevétele után is.
Az életkor szerinti elemzésben az eredmények hasonlóak voltak a 12-17 éves gyermekek esetében, de az 5-11 éves gyermekek körében a kórházi felvétel kockázata csökkent azoknál, akik csak egy kortikoszteroid kúrát kaptak, és a legmagasabb kockázat a három vagy több kortikoszteroid kúrát kapó gyermekek esetében volt.
A vizsgálat korlátai közé sorolható a relatíve kevés kórházi felvétel, az intenzív osztályra történő felvételek és az asztmás gyermekek halálozásának szerencsére viszonylag kis száma. További korlátozó tényező az asztma kezelési kontrolljának lehetséges változása a vizsgálati időszak alatt, valamint az, hogy bizonyos zavaró tényezők, mint például a dohányzás, a rossz lakhatási körülmények és az etnikai hovatartozás nem voltak ismertek és rögzítettek. A vizsgálat erőssége viszont a nagy, országos adatállomány használata és az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokhoz való hozzáférés.
Az eredmények egybecsengenek a korábbi tanulmányok megállapításaival, melyek szerint a légúti betegségben szenvedő betegek esetében a COVID-19 betegség miatti kórházi kezelés megnövekedett kockázattal jár. Az eredmények azt is alátámasztják, hogy mennyire fontos asztma megfelelő kontrollálása annak érdekében, hogy a gyermekeknél ne alakuljon ki súlyos COVID‑19 betegség, és a megfertőződött, rosszul kontrollált asztmás gyermekek gondos megfigyelése és követése szükséges.
Egy amerikai tanulmány hasonló eredményre jutott, az asztmás gyermekeknél jelentősen megnőtt a kórházi kezelések száma. A COVID-19 légzőrendszerre gyakorolt hatását tekintve az eredmények alátámasztják az asztmás gyermekek oltásának szükségességét, ám a szülők rendszerint bizonytalanok a védőoltások indikációit és szükségességét illetően. Az asztmás gyermekek megnövekedett megbetegedési és halálozási kockázatára vonatkozó adatok talán segíthetnek a vakcina kockázat/haszon arányát illetően bizonytalan szülőknek a döntés meghozatalában.
Forrás: https://www.medscape.com/viewarticle/964019?src=#vp_1
