Genetikai alapú vakcina meningococcus B fertőzés ellen

Az Oxford és a Surrey Egyetemek kutatói a Science Translational Medicine folyóiratban június 21-én megjelent cikkükben egy új meningococcus B elleni védőoltás fejlesztéséről számoltak be. Az oltóanyaghoz egy nagyon hasonló platformot alkalmaztak, mint a COVID-19 és az Ebola elleni vakcináknál, vagyis ennek segítségével sikerült a kórokozónak azt a meghatározott részét előállítani, amely az immunrendszert a védelmet kiváltó antitestek termelésére sarkallja.

Christine Rollier, az Oxford Egyetem kutatásvezetője szerint a munkában a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a vírusalapú oltóanyag-platformokat, amelyekről már korábban bebizonyosodott, hogy jól alkalmazhatók például veszettség vagy a SARS-CoV-2 elleni védelem során, most bakteriális fertőzések ellen is képesek legyenek felhasználni.

A kutatás során a csoport adenovírus vektor alapú megoldással MenB antigént, H-faktor kötő fehérjét (fHbp) expresszáló vakcina-jelölteket hoztak létre a platform segítségével, és az immunogenitást egérmodellekben vizsgálták, beleértve a funkcionális antitestválaszt szérum baktériumölő teszttel (SBA), humán komplement felhasználásával. Valamennyi adenovírus alapú vakcinajelölt magas antigénspecifikus antitest- és T-sejt választ indukált. Már egyetlen dózis is olyan funkcionális szérumbaktericid válaszokat váltott ki, amelyek titere jobb vagy azonos volt a fehérjealapú összehasonlító anyagok két dózisával kiváltott válaszokénál, valamint általában hosszabb perzisztenciát is mutattak. Az fHbp transzgént tovább optimalizálták emberi felhasználásra egy olyan mutáció beépítésével, amely megszünteti a humán komplement-inhibitor H faktorhoz való kötődést. Az így kapott vakcinajelölt magas szintű és tartós SBA-választ váltott ki humán H faktort expresszáló transzgenikus egerekben.

A vakcinával a preklinikai vizsgálatok befejeződtek, mostanra a fejlesztés eljutott a klinikai fázisig. A preklinikai fázis legfontosabb eredménye, hogy rámutatott a genetikai anyagokon, transzgéneken alapuló vakcinákban rejlő azon lehetőségre, hogy funkcionális antitestválaszt indukáljanak a baktériumok külső membránfehérjéi ellen.

Rollier szerint nagyon biztató, hogy a klinikai vizsgálati fázisba lépő MenB vakcinájuk már egyetlen dózis beadását követően erős, konzisztens és hosszan tartó védelmet nyújtott transzgénikus egér modellszervezetekben, de óvatosnak kell lenniük, tekintettel az emberi immunrendszer bonyolultságára. Óvatos bizakodással szabad csak elvárni azt, hogy az oltóanyag ugyanazt a választ váltsa majd ki az emberi szervezetben is. Véleménye szerint a genetikai alapú vakcinák egy technológiai ugrást jelentenek majd a bakteriális betegségek elleni küzdelemben.

A MenB baktériumok életveszélyes fertőzéseket okozhatnak, amelyek meningitiszt és szepszist válthatnak ki. Az Egyesült Királyságban a MenB okozza a meningococcus eredetű fertőzések 90%-át. Bár ezek a fertőzések elvileg minden korcsoportot érinthetnek, leggyakrabban mégis újszülötteknél és fiatal kisgyerekeknél fordulnak elő. A MenB fertőzés akár halálos kimenetelű is lehet: átlagosan 20-ból 1 gyermek hal bele a fertőzésbe.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

New MenB vaccine heralds use of genetic vaccines to combat bacterial diseases

An adenoviral-vectored vaccine confers seroprotection against capsular group B meningococcal disease

Irodalmi hivatkozás:

Christina Dold et al, An adenoviral-vectored vaccine confers seroprotection against capsular group B meningococcal disease, Science Translational Medicine (2023).