Gyakran túl hosszú antibiotikus kúrát írnak elő

A BMJ-ben online megjelent közleményükben a szerzők az indokolatlan antibiotikus kezelések és a szükségtelenül hosszú antibiotikumkúrák lehetőség szerinti minimalizálálása érdekében annak okait keresték, miért rendeljük az antibiotikumokat máshogy, mit kellene.

Dr. Koen B. Pouwels (Public Health England, London) és munkatársai úgy gondolták, hogy a krónikus és visszatérő esetek valamint a kísérőbetegségeik miatt kortikoszteroidokat, illetve immunszuppresszív szereket szedő betegek kizárása után csak kevés olyan esetet találnak majd, amikor a kezelőorvos receptjén a guideline-ok által javasolt időtartamnál hosszabb antibiotikum terápia szerepel, de nem így történt.

A kutatócsoport a The Health Improvement Network U.K.-ből, a háziorvosi ellátási adataiból 13 olyan indikációt különítettek el, melyre az elsődleges ellátásban antibiotikumot rendeltek. A kezelés hossza 3 naptól (a nem terhes nők akut hólyaghurutja) egészen 28 napig (akut prostatitis). A 13 indikációban több mint 900,000 ezer vizit kapcsán került sor antibiotikum felírására. Az indikációk között a leggyakoribb az akut hörghurut és bronchitis volt 41,6%-kal, melyet a torokszárazság (25,7%), az akut középfülgyulladás (8,9%), az akut sinusitis (8,2%), a cellulitisz (5,9%) és az akut cisztitisz (5,7%) követett. Az összes indikációt is figyelembe véve, kb. 1,3 millió nappal hosszabb antibiotikus kezelést írtak elő, melyek közül leginkább a respiratorikus indikációban felírt antibiotikum vezetett kb. 1,1 millió extra nappal.

Az akut köhögés és bronchitis és az akut otitis media antibiotikus kezelése során általában 2 nappal haladták meg a szakmai útmutatók által javasolt időtartamot, az akut sinusitis esetén 3 nappal, a cellulitis eseteiben 7 nappal, a nők akut hólyaghurutjában 4, a férfiakéban pedig 7 nappal. Ugyanakkor szép számmal voltak alulkezelt esetek is: az akut prostatitis kezelésére javasolt 28 napot csak az esetek 52,3%-ában tartották be, sőt a betegek 26,0%-a 14 napnál is rövidebb kezelést kapott. Az ajánlott időtartamot rendszerint akkor lépték túl, amikor a betegség ellen javasolt antibiotikus kúra időtartama relatíve rövid volt. Igen fontos lenne tehát, hogy a háziorvosok ismerjék a Public Health England közreműködésével szerkesztett NICE guideline-okat, melyekben általában rövidebb kezeléseket javasolnak, mint régebben, mert a bizonyítékok alapján ezek a kezelések is hatásosak és biztonságosak.

A kórházi antibiotikus kezelések általában azért hosszabbak a kelleténél, mert a software-ek automatikus hosszabb kezelést ajánlanak a javasoltnál. A gyógyszerek csomagolása is okolható, a dobozban található tabletták száma befolyásolhatja a kezelés hosszát. A legújabb guideline-ok által javasolt kezelési időt itt is figyelembe kellene venni.

Dr. Bent Hakan Lindberg (University of Oslo, Norvégia) az ügyeleteken kezelt akut légzőszervi megbetegedéseket vizsgálva megállapította, hogy „további vizsgálatokra lenne szükség annak megállapítására, hogy az orvosok miért írnak elő az ajánlásoknál hosszabb antibiotikus kezelést?”

A tanulmányhoz fűzött szerkesztőségi közleményben Dr. Alastair D. Hay (Bristol Medical School, UK) azt írta, hogy „az orvosokat és a betegeket is meg kellene győzni arról, hogy vessék el a hosszú antibiotikus kezeléseket. A Public Health England „Keep Antibiotics Working” kampánya hangsúlyozza, hogy ha antibiotikum szükséges, akkor a rövidebb kúra elegendő ahhoz, hogy elpusztítsa a baktériumokat, és kevésbé káros, mint a hosszú kúrák. Persze vannak olyan esetek, amikor a tünetek a vártnál hosszabbra nyúlnak, ilyenkor az antibiotikus kezelés akár 4 hétig is eltarthat.”

(Egy 2018-ban megjelent vizsgálat szerint a Floridában megkérdezett 496 közül 454 (92%) esetben maradt a háztartásban valamilyen antibiotikum. 159 szülő (az összes 35%-a) az esetleg veszélyes maradékot beadja a gyerekeknek, vagy felnőtt családtagjainak (Goodier).

Forrás:

1. BMJ 

2. BMJ

3. Reuter Health