Összefoglaló: Az elmúlt évtizedekben jelentősen megszaporodott az allergiás megbetegedések incidenciája. Számos káros pre-és postnatalis tényező az első ezer napban diszbiózishoz vezet. A diszbiózis károsítja az adaptív immunrendszert és az epigenetikai szabályozást. Ezen tényezők együttesen gátolják az újonnan bevezetett ételekre a tolerancia kialakulását és könnyebben alakulnak ki allergiás kórképek. Csecsemőkorban anyatej hiányában a tápszerek szimbiotikummal történő szupplementációja képes megakadályozni és/vagy meggyógyítani a diszbiózist, ennek következtében kisebb lesz a valószínűsége az allergiás megbetegedések kialakulásának, különösen a genetikailag érintett csecsemőknél.

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a palackozott víz literenként több százezer apró műanyag nanorészecskét tartalmaz.

A neuritis optica új diagnosztikai kritériumai

A penicillin felfedezése új utat nyitott a fertőző betegségek kezelésében. Az antibiotikumokkal szemben rezisztens kórokozók napjainkban folyamatos kihívást jelentenek a betegellátásban. A multidrug-rezisztens kórokozók nemcsak a betegekben, de a környezetben is jelen vannak. Közös erőfeszítés szükséges a jelenleg elérhető és még hatásos antibiotikumok megfelelő alkalmazására. Ennek egyik eszköze az antimicrobial stewardshift. A nem­zetközi szervezetek, az Egészségügyi Világszervezet, az ENSZ és a kormá­nyok összefogására van szükség, hogy minél kevesebb beteg haljon meg a rezisztens kórokozók következtében.

Az első életévekben a bél mikrobiótája különösen érzékeny a környezeti hatásokra, melynek hosszútávon számtalan kórkép kialakulásában lehet szerepe.

Az immunszupprimált betegek körében a fertőzések a hospitalizáció és a halálozás fő okai közé tartoznak. Menedzselésük, megelőzésük, kezelé­sük a túlélés és az életminőség meghatározó tényezője. E tárgyban számos irányelv és ajánlás forog közkézen, melyekben az érintett szakterületek – infektológia, higiéné, hematológia és onkológia – átfedő szempont­jai érvényesülnek, ezért részben eltérnek egymástól. A cikk áttekinti az immunszupprimált betegek fertőzéseinek ellátásával kapcsolatos bizo­nyítékokat és irányelveket.

A cukorbetegség kezelését megkönnyítő eszközök okozta bőrreakciók befolyásolhatják a betegek adherenciáját és életminőségét.

Az „okos” kötszer a Caltech fejlesztése képes monitorozni és felgyorsítani a sebgyógyulást, valamint antibiotikumot is képes a sebbe juttatni.

Hatásosnak bizonyult egy „élő gyógyszer”, egy génmódosított baktérium a Pseudomonas aeruginosa okozta tüdőgyulladás kezelésében.

A penicillinallergia gyakori előfordulásának hátterében többek között a pe­nicillin típusú antibiotikumok gyakori alkalmazása, illetve a penicillinekre jellemző fertőzéshez társuló gyógyszerreakciók, mint például az Epstein− Barr-vírus infekcióhoz társuló maculopapulosus exanthema állnak.¹ Mivel az általános gyakorlat szerint a betegeken jelentkező gyógyszer indukálta reakciók esetén nemcsak a valódi immunmediált adverz reakciókat kiváltó gyógyszerek, hanem a beteg által alkalmazott minden gyógyszer doku­mentálásra kerülnek, nagyon sok beteg fals penicillinallergia bélyeget kap. Tekintettel arra, hogy a penicillin egy nagyon értékes terápiás hatású szer, amelynek helyettesítése nem feltétlenül optimális más antibiotikummal, célszerű a fals „cave penicillin” bélyegeket felülvizsgálni.