Hatékony-e a tocolysis?
2007. november 01. 00:00
Ha húsz-harminc évvel ezelőtt megkérdeztünk volna egy perinatológust, hogy hatékony- e a tocolysis, a legvalószínűbb válasz ez lett volna: igen, mert a tocolysis leállítja a méhösszehúzódásokat. Amikor K. H. Mosler 1964-ben megalkotta a tocolysis szót, a görög összehúzódás (tokos) és kiold/lerombol (lnein) szavakat illesztette egymás mellé.1 Továbbra is tisztázatlan azonban, hogy a méhösszehúzódások leállítása befolyásolja-e a perinatalis eredményeket. Ha napjainkban ugyanannak a perinatológusnak ismét feltennénk ezt a kérdést, a válasz valószínűleg egy kérdés lenne: mit értünk hatékonyság alatt?
A tocolysist akkor tekinthetjük hatékonynak, ha javítja az anya életminőségét, csökkenti a forrásokat feleslegesen elvonó vizsgálatok számát és időtartamát, illetve a fenyegető koraszülés tüneteinek megszűntét követően lehetővé teszi a beteg ambuláns gondozását. Sok perinatológus szerint azonban a tocolysis nem hatékony, ha nem mutatható ki a perinatalis halálozás vagy morbiditás változása. Sajnos a jelenleg hozzáférhető tocolyticumok nem javították egyértelműen a perinatalis eredményeket.
A tocolysist akkor tekinthetjük hatékonynak, ha javítja az anya életminőségét, csökkenti a forrásokat feleslegesen elvonó vizsgálatok számát és időtartamát, illetve a fenyegető koraszülés tüneteinek megszűntét követően lehetővé teszi a beteg ambuláns gondozását. Sok perinatológus szerint azonban a tocolysis nem hatékony, ha nem mutatható ki a perinatalis halálozás vagy morbiditás változása. Sajnos a jelenleg hozzáférhető tocolyticumok nem javították egyértelműen a perinatalis eredményeket.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
