Kardiovaszkuláris kockázat migrénben

A migrén egy viszonylag gyakran előforduló, fejfájással járó neurológiai rendellenesség, melyet visszatérő idegrendszeri, gasztrointesztinális és autonóm tünetek önmagukban vagy kombinált formában való megjelenése jellemez. Ez a fejfájástípus a populáció mintegy 15%-át világszerte körülbelül egy milliárd embert érint. A betegség incidenciája pubertást követően emelkedik, elsősorban nők körében. A kialakuló tünetek gyakorta olyan súlyosak is lehetnek, hogy azok átmenetileg igen jelentős életminőségi romlást okozhatnak, melyek szociálisan is nagy terhet rónak a páciensekre.

Egy nemrég megjelent dán-amerikai tanulmány szerzői a migrénben szenvedők kardiovaszkuláris kockázatára voltak kíváncsiak. Kohorsz összehasonlító vizsgálatukban a szívinfarktus, a stroke (vérzéses és iszkémiás), perifériás artériás betegségek, vénás tromboembolizáció, pitvarfibrilláció, vagy flutter, valamint szívelégtelenség előfordulási gyakoriságát elemezték migrénes és nem migrénes populációkban. Az elemzésbe az összes dán kórházban és járóbeteg szakrendelésen 1995 és 2013 között megfordult páciensek adatait vonták be, köztük több mint 51 ezer migrénben szenvedő és közel 510 ezer, a migrénesekkel korban, nemben megegyező kontroll személy adatait.

A tanulmány eredményei alapján a követési idő alatt az incidentális migrénben szenvedő betegpopuláció tagjai között az átlag populációhoz képest magasabb abszolút kockázat mutatkozott a legtöbb vizsgálati végpont tekintetében. A mintegy 19 éves kumulatív incidencia szívinfarktus esetében 1000 migrénes betegre vonatkozólag 25, míg az átlagpopuláció körében 17 volt. Ugyanez a mutató iszkémiás stroke esetében rendre 45 vs. 25, vérzéses stroke-ra vonatkoztatva 11 vs. 6, perifériás artériás betegségre vonatkoztatva pedig 13 vs. 11 volt. Vénás tromboembóliás esemény 1000 migrénes betegből 27-et érintett, míg a kontroll populációban csupán 18-at. Pitvarfibrilláció, vagy flutter esetén ezek az értékek 47 vs. 34, szívelégtelenség esetén pedig 19 vs. 18 lettek. A migrén megléte tehát pozitív összefüggést mutatott a szívinfarktussal, az iszkémiás és vérzéses stroke-kal (a becsült hazárd értékek rendre: 1,49 (95%-os konfidencia intarvallum (CI): 1,36 és 1,64 között); 2,26 (95%-os CI: 2,11 és 2,41 között); valamint 1,94 (95%-os CI: 1,68 és 2,23 között alakultak). Vénás tromboembólia esetében 1,59-es a becsült hazárd érték (95%-os CI: 1,45 és 1,74 között), míg ugyanez az érték pitvarfibrilláció vagy –flutter esetén 1,25 (95%-os CI: 1,16 és 1,36 között). Perifériás artériás megbetegedés és szívelégtelenség esetében nem sikerült jelentős egyértelmű összefüggést igazolni (a becsült hazárd érték ezen két betegség esetében rendre 1,12, valamint 1,04 volt (95%-os CI-k rendre 0,96 és 1,30 között, valamint 0,93 és 1,16 között). A migrén és egyes szív- és érrendszeri elváltozások közötti összefüggés aurás panaszokkal rendelkező páciensek körében aurával nem bíró esetekhez képest rövid távon (1 éven belül) többnyire erősebbnek mutatkozott (kifejezetten stroke klinikai kimenetelét tekintve), mint hosszú távú követés során (1-19 év között). Rövid távú összefüggések nők körében szintén magasabb arányban jelentkeztek, mint férfiak esetében. A tanulmány egy részvizsgálatában az igazolódott összefüggések akkor is megmaradtak, ha további többszörös változók (testtömeg index, illetve dohányzás) ráhatását is megvizsgálták.

A vizsgálat eredményei egyértelmű összefüggést támasztanak alá a migrénes panaszok és egyes szív- és érrendszeri betegségek kockázata között. A tanulmány jelentős mérföldkő lehet a kardiovaszkuláris betegségek új rizikófaktorának azonosítása terén, hiszen igen kiterjedt migrénes populáció hosszú távú követéses vizsgálatának eredményeit foglalja össze.

Forrás: BMJ