Lehet veszélyes az enyhe koszorúér-betegség!
A koszorúér-szűkületet nem okozó, csupán a koronarográfián látható, kezdődő coronaria-betegség jelentősége még tisztázatlan. Egy új, csaknem 38 000 szívbetegre vonatkozó tanulmány szerint az áramlási zavart még nem okozó plakkból egy éven belül nem kis eséllyel infarktus lehet.
A korszerű diagnosztikus módszerek, mint a koronarográfia, jelentősen átalakították a koszorúér-betegségre vonatkozó nézeteinket, elképzeléseinket. A koszorúér-angiográfia gyakran mutat elzáródással nem fenyegető plakkot, esetleg több érszakaszon is. Ennek objektív jelentőségét a klinikus legtöbbször saját gyakorlata, tapasztalata szerint, szubjektíven értékeli.
A denveri VA Eastern Colorado Health Care System munkatársai Thomas M. Maddox vezetésével összegyűjtötték az elektív koronarográfiával 2007 októbere és 2012 szeptembere között vizsgált amerikai veteránok eredményeit. Ennek során 37 674, koszorúér-betegség gyanúja miatt koronarográfiára került páciens vizsgálati eredményeit elemezték.
A JAMA által közölt tanulmány bevezetőjében utalnak arra, hogy a diagnosztikus koronarográfiás leletek 10–25%-ában nonobstruktív eltérések szerepelnek, amelyek nem okoznak anginás panaszokat, és a kezelőorvos csak életmódi változtatásokat és gyógyszeres terápiát javasol. Való igaz, hogy a beteg sorsa rengeteg egyéni tényezőtől függ, de a csaknem negyvenezer vizsgálat adatainak értékelése alapján a munkacsoport levont bizonyos következtetéseket.
Hangsúlyozzák, hogy a szívinfarktusok nem kis hányada hemodinamikailag jelentéktelen, nem obstruktív eltérések alapján jelenik meg. Jó volna többet tudni a jelentéktelennek látszó ateroszklerotikus plakkok progressziójáról. A most összegyűjtött adatok alapján bizonyos következtetések levonhatók.
A vizsgált csoportban 22,3%-os arányban észleltek nonobstruktív coronaria-eltérést, 55,4%-ban obstruktív elváltozást. Egy éven belül 845 beteg halt meg, és 345 beteget infarktus miatt rehospitalizáltak. A kutatók szerint 1 év alatt az infarktus kockázata progresszív módon növekedett, és a nonobstruktív eltérés nem hirtelen ment át obstruktív coronaria-betegségbe.
Az egy, illetve több eret érintő nem obstruktív koszorúér-betegségben szenvedők infarktuskockázata kétszer–négy és félszer bizonyult nagyobbnak, mint azoké, akiknél nem találtak semmilyen mértékű eltérést. Hasonló eredményt adott az egy esztendei mortalitás, illetve a halálozás és az infarktus együttes paramétere.
„Ezek az adatok rávilágítanak arra a tényre, hogy a nem obstruktív coronaria-betegség komoly infarktusveszélyt jelent, és megerősíti azt a megfigyelést, hogy az infarktusok többsége nonobstruktív szűkületek következménye. Ez azt igazolja, hogy az angiográfiás eredmények két részre, obstruktív és nonobstruktív formára osztása értelmetlen az infarktus megelőzése szempontjából: minden észrevehető eltérés ugyanolyan preventív lépéseket igényel” – írják.
