Magnézium is szükséges a D-vitamin hatásához
Egy most közzétett kutatás szerint a magnézium lehet a kulcs annak megértéséhez, hogy a D vitamin-szintek miként befolyásolják az egészségi állapotot és a betegségek kialakulását.
Mostanában egyre több kórképről derül ki, hogy előfordulása összefügg a szervezet D-vitamin-szintjeivel. Ám ebben a komplex biológiai folyamatban számos egyéb tényező is közrejátszhat. A közelmúltban nyilvánosságra került adatok arra utalnak, hogy a magnézium befolyásolhatja a D-vitamin szervezetre gyakorolt hatását.
A The American Journal of Clinical Nutrition decemberi számában jelent meg a Vanderbuilt University Medical Center vizsgálata, mely azzal a következtetéssel zárult, hogy az optimális magnéziumszint fontos szerepet játszik az adott személy D-vitamin-státuszának alakulásában.
A mostani vizsgálatot vezető dr. Qi Dai professzor korábban már közölt adatokat a magnéziumbevitel és a D-vitamin-szintek közötti összefüggésekről, melyhez a National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES) 2001−2006 több mint 12 ezer résztvevőjének adatait elemezték. A mostani vizsgálatban Dai professzor munkacsoportja azt találta, hogy jelentős magnéziumbevitel mellett kisebb az alacsony D-vitamin-szint kialakulásának esélye, és ezt a hatást nem befolyásolja, hogy a magnézium étrendi forrásból vagy étrendkiegészítőből származik-e. A szerzők további fontos megfigyelése volt, hogy a nagyobb mértékű magnéziumbevitel csökkent mortalitással társul, különösen a kardiovaszkuláris betegségek illetve a bélrák miatti halálozás tekintetében.
A magnézium kofaktorként működik mind a napfényből, mind az étrendi forrásból származó D-vitamin szintézisében. Ily módon a magnéziumhiány megzavarja a D-vitamin szintéziséhez és metabolizmusához szükséges folyamatokat.
A magnéziumpótlás ás a D-vitamin-szintek közötti korreláció pontosabb feltárásához dr. Dai és munkatársai a 250 fő bevonásával lefolytatott Personalized Prevention of Colorectal Trial résztvevői közül 180 személy adatait elemezték. A vizsgálatba való belépéskor az alacsony D-vitamin-szinteket mutató személyeknél magnéziumpótlás hatására emelkedtek a D-vitamin-szintek, ugyanakkor a kezdetben magas D-vitamin-szintű résztvevőknél a D-vitamin-szintek csökkenését tapasztalták. Ennek azért van jelentősége, mert a túl magas D-vitamin- és kalciumszintek súlyos egészségi következményeket vonhatnak maguk után, ugyanakkor az alacsony D-vitamin-szintek is egészségi problémákat okozhatnak. Dr. Dai munkacsoportja ezek közül elsősorban a bélrákkal kapcsolatos adatokat elemzi.
A D-vitamin-ellátottság és a bélrák közötti összefüggésekre vonatkozó kutatási adatok ellentmondásosak. Egy korábbi metaanalízisben 17 vizsgálat olyan vizsgálat adatait értékelték, melyekben összesen 5706 bélrákos beteg és 7107 kontrollszemély vett részt. Azt találták, hogy az országos irányelvekben javasolt értéknél alacsonyabb D-vitamin-szintek mellett 31%-kal nagyobb volt a bélrák előfordulásának valószínűsége.
Egy későbbi vizsgálat ugyanakkor azzal a következtetéssel zárult, hogy a rákkockázat – és ezen belül a bélrák előfordulása − szempontjából a D-vitamin-pótlás hatása nem különbözött a placebóétól.
A szerzők arra figyelmeztetnek, hogy bár az orvosok D-vitamin-pótlást javasolnak, ha a laboratóriumi vizsgálatok alacsony D-vitamin-szinteket jeleznek, a D-vitamin-hiány mellett a magnéziumhiány nem kapja meg az őt megillető figyelmet. A szerzők szerint akár 80 százalékot is elérhet azok aránya, akiknél a magnéziumbevitel nem éri el a javasolt napi szükséglet mértékét, noha a mostani vizsgálat eredményei is azt mutatják, hogy a magnézium fontos tényező a D-vitamin szintjének szabályozásában. További vizsgálatok szükségesek annak tisztázására, hogy ez miként befolyásolja a bélrák és egyéb kórállapotok előfordulását.
