Már a fiatal felnőttek is leégnek a napon

Annak ellenére, hogy egyre inkább terjed a napvédő készítmények használata, és mind többen tudják, hogy a káros ultraibolya sugárzással szemben védekezhetünk, ha árnyékba húzódunk vagy hosszú ujjú ruházatot és fejfedőt viselünk, még mindig van mit tenni azért, hogy a közvéleményben tudatosuljanak a mértéktelen napozás ártalmai, hiszen ez lehet a legeredményesebb a bőrrák megelőzésében.

A bevezetőben említett felmérés készítői a NHIS 2000-es, 2003-as, 2005-ös, 2008-as és 2010-es adatait elemezték. A vizsgálat részeként arról kérdezték a résztvevőket, milyen gyakran alkalmazzák az imént felsorolt napfényvédelmi módszereket. Ezen kívül arra is választ kértek, hogy a megkérdezettek milyen faktorú napvédő készítmény használnak.

Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a nők jobban odafigyelnek a napvédelemre, hiszen 37 százalékuk használ napvédő termékeket, szemben a férfiak csoportjában észlelt 32 százalékos aránnyal. A napfényexpozíció elkerülésére alkalmazott módszerek közül az árnyékba húzódás bizonyult a második leggyakoribb módszernek: a nők 30 százaléka, a férfiak 20−25 százaléka válaszolta, hogy a direkt napsütés helyett inkább a napfénytől védett részeket részesíti előnyben. A hosszú ujjú ruhadarabok viselése inkább a férfiak körében népszerű, hiszen közülük 30 százalék, míg a nők csupán 21−25 százaléka választ tudatosan csuklóig érő ruházatot. A fehér bőrű nők kevésbé élnek az árnyékba vonulás lehetőségével, mint a feketék, míg a fekete bőrű nők kisebb arányban használnak napvédő készítményeket, mint a fehérek.

Összességében azt mondható, hogy 2000 és 2010 között fokozódott a napfényexpozíció ártalmaival kapcsolatos tudatosság. A napégés a nőket és a férfiakat is nagyjából azonos arányban sújtja: mindkét nem körében 50 százalék körül volt azok aránya, akik a megelőző 12 hónapban elszenvedett napégésről számoltak be. Ez egy átlagérték volt, melyen belül a fekete bőrűek valamivel több mint 10 százalékkal, a fehér bőrűek viszont 65 százalékkal képviseltették magukat.

A CDC szakértői aggodalmukat fejezik ki a napégéssel kapcsolatban, mely köztudottan megemeli a bőrrák kialakulásának esélyét. Nemcsak a legnagyobb halálozási arányú melanoma malignum, hanem a kevésbé agresszív tumorok – köztük a bazálsejtes carcinoma és a laphámsejtes rákok – is alaki torzulást okozhatnak, rontják az életminőséget és anyagi terheket rónak mind az egyénre, mind pedig a társadalomra. A különböző napfényexpozíciós típusok más és más típusú rosszindulatú bőrtumor kialakulására hajlamosíthatnak. A folyamatosabban ható, krónikus napfényhatás (mely például szabadban végzett munkatevékenység közben éri a szervezetet) inkább a laphámsejtek carcinoma megjelenését segíti. Az időszakos expozíció (például szabadidős elfoglaltságok kapcsán) nagyobb eséllyel vezet festékes bőrrák (melanoma malignum) és bazálsejtes carcinoma előfordulásához. A napégés tipikusan intermittáló napfényexpozíció következménye, és a melanoma kockázata az egész élettartam alatt elszenvedett napégések számának növekedésével párhuzamosan fokozódik.

A napégések viszonylag nagy számát és a szoláriumok népszerűségét látva a CDC aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a napozás divatja azzal függhet össze, hogy a fiatalok nincsenek tisztában a veszélyekkel, és ezzel generációszinten kiteszik magukat a bőrrák veszélyének, mire nyugdíjas korba lépnek. Hasonló jelenséget látnak körvonalazódni, mint ami a dohányzással kapcsolatban már bekövetkezett: az 1960−1970-es években még teljesen elfogadott volt, hogy az emberek mindenhol dohányoznak, az éttermekben, a munkahelyeken, sőt még a liftekben is, melynek most mutatkozik meg a következménye a tüdőrákok előfordulásában.

A CDC szakértői reményüket fejezik ki, hogy az adatgyűjtés és a szokások feltérképezése a jövőben jobban ráirányítja majd a figyelmet a bőrrák veszélyeire.