Nem végeznek elég terheléses EKG-t a stroke betegeken

Stroke-on átesett 2377 leszerelt katonát vizsgáltak, akinek 22%-ában nagy volt a koronáriabetegség kockázata, de csak a betegek 6,2%-án végeztek terheléses EKG vizsgálatot a kórházból való elbocsátásukat követő 6 hónapon belül.

Mi több, az 1 éves bármilyen okú halálozás szignifikánsan alacsonyabb volt azoknak a nagy kockázatú betegeknek a körében, akiken elvégezték a vizsgálatot, mint azokban, akikben ezt nem tették meg (5%, illetve 19%, p=0,018) – mondta el dr. Jason Sico a Nemzetközi Stroke Konferencián.

Az Amerikai Szív Szövetség és az Amerikai Stroke Szövetség közös irányelvei azt javasolják, hogy azokban az akut iszkémiás stroke betegekben, akikben nagy a koronáriabetegség kockázata (azaz Framingham kockázati pontszámuk legalább 20%) el kell végezni a terheléses EKG vizsgálatot a rejtett betegség felderítése érdekében.

Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a stroke betegek 20–40%-ának néma kardiális iszkémiája van, és 6%-uk kardiális okból hal meg, vagy miokardiális infarktus miatt a stroke-ot követő első 3 hónapban visszakerül a kórházba – mondta el dr. Sico, a Yale Egyetem neurológusa.

A terheléses EKG vizsgálatot talán azért nem alkalmazzák elég gyakran, mert a legtöbb olyan szakember, aki a stroke-on átesett betegekkel foglalkozik, nem ismeri az ezzel kapcsolatos ajánlást. Egy vizsgálatban azonban azt találták, hogy még ha ismertetik is velük az ajánlást, akkor sincsenek meggyőződve arról, hogy a stroke-osok kardiális szűrése segítene betegeiknek vagy hogy költséghatékony lenne – mondta dr. Sico egy interjú során.

„E szakemberek azzal menthetők, hogy eddig még nem végeztek olyan nagy, prospektív vizsgálatot, amely igazolta volna, hogy a kardiális szűrés csökkenti a stroke betegek halálozását vagy kórházi újrafelvételét” – tette hozzá dr. Sico.

A kutatók most 131 egészségügyi központ 3965 olyan betegének adatait tekintették át, akiknek 2007-ben iszkémiás stroke-juk volt. 1588 beteget kizártak a vizsgálatból, mivel ezeknél vagy korábban végeztek már terheléses EKG vizsgálatot, vagy ismert koronáriabetegségük volt, illetve meghaltak a stroke miatti kórházi tartózkodás során. A Framingham kockázati pontszámokat így 2377 beteg esetében számították ki.

Összesen 676 (28%) betegnek volt legalább 20% a Framingham kockázati pontszáma, és 1701-nek alacsony/közepes volt a pontszáma.

A nagy kockázatú betegekben nem végeztek gyakrabban terheléses EKG vizsgálatot a stroke-ot követő 6 hónapban, mint a kis/közepes kockázatú páciensekben (6,2%, illetve 7,5%; esélyhányados: 0,81). A vizsgálaton átesett betegeknek szignifikánsan alacsonyabb volt az NIH Stroke Súlyosság pontszáma, mint azoknak, akiken nem végeztek vizsgálatot (átlag: 3,3, illetve 4,1, p=0,003), és mintegy 2 évvel fiatalabbak is voltak (64,5, illetve 66,4 év, p=0,01). A hiperlipidémia, a magas vérnyomás, a diabétesz aránya hasonló volt a csoportokban.

Az 1 éves halálozás szignifikánsan alacsonyabb volt azokban, akiknél elvégezték a terheléses EKG vizsgálatot (5%, illetve 14%, p=0,001).

Dr. Sico elmondta, hogy a vizsgálat erőssége a viszonylag nagy betegszám volt, azonban a belőle levonható következtetések korlátozottak, mivel csak leszerelt férfi katonákat vizsgáltak, mivel az adatok csak 2007-ből származtak, és mert nem tudták megmagyarázni, hogy miért végeztek a szakemberek olyan ritkán kardiális szűrést.

Forrás: Internal Medicine News