Ómega-3 zsírsavak és szorongásos zavarok: az ELSA-Brasil vizsgálat eredményei

Régóta ismert tény, hogy az étrend a kardiovaszkuláris kórképek és a cukorbetegség kockázati tényezője, újabban azonban egyre több adat lát napvilágot arra vonatkozóan, hogy az étkezés összefügg a mentális egészséggel is. Ed­dig kevés vizsgálat történt az étrend és a szorongásos zavarok közötti potenciá­lis korrelációk feltérképezésére. Az újabb elemzések arra összpontosítottak, hogy az ómega-3 zsírsavak – köztük az α-linolénsav (ALA), az eikozapentaénsav (EPA), a dokozapentaénsav (DPA) és a dokozahexaénsav (DHA) – fogyasztása mi­ként befolyásolja a szorongásos zavarok előfordulását.

Spanyolországi kohorszvizsgálatban 7903 fő kétéves követése alapján elemez­ték az összefüggéseket a hosszú láncú n-3 zsírsavak és a halak fogyasztása és a mentális zavarok incidenciája között. Az eredmények szerint mentális zavarok (pl. szorongás) esetén előnyös hatású lehet az n-3 közepes mennyiségű fogyasztása, ám ezt a végső modellek nem tudták megerő­síteni. Nemrég Jacka és mtsai nagy men­nyiségű DHA fogyasztása mellett ritkáb­ban észlelték szorongás előfordulását. Egy véletlen besorolásos klinikai vizsgálatban napi 3 g n-3 zsírsav (elsősorban EPA és DHA) fogyasztása szignifikánsan csökkentette a düh és szorongás pontszámát placebóval összehasonlítva. Egy másik klinikai vizsgá­lat nem igazolt korrelációt az EPA-bevitel és a szorongásos zavarok között a placebóval összevetve. Kettős vak, véletlen besorolá­sos, 8 hetes vizsgálatukban Lespérance és mtsai nem látták igazoltnak, hogy az n-3 zsírsavak pótlása előnyös lenne major dep­resszív vagy szorongásos zavarban.

Az n-3 többszörösen telítetlen zsír­savak (PUFA) bevitele és a pszichiátriai zavarokkal szembeni protektív hatás kö­zötti összefüggések hátterében felmerül, hogy az n-3 PUFA az agyi neuronok közöt­ti kommunikációt befolyásolhatja. Az n-3 PUFA-k alapvető szerepet játszanak az agy normális működésének és szerkezetének fenntartásában azáltal, hogy részt vesz­nek a neurotranszmisszió, a neurogenezis, a sejttúlélés és az idegrendszeri gyulladá­sos folyamatok szabályozásában. Nagy jelentőségük lehet a stresszválaszok re­gulációjában. Korábbi vizsgálatok szerint halolaj adagolásával elnyomható az akut stresszválasz. Igazolták, hogy n-3 zsírsava­kat alig tartalmazó étrend mellett megvál­tozik a patkányok viselkedése, a háttérben az endokannabinoid rendszer módosulása áll. Patkányokon végzett más kísérletekben n-6 PUFA-ban gazdag étrend mellett az állatok gyakrabban mutattak depresszív vagy szorongó magatartást, míg az n-3 zsír­savakban gazdag étrend megakadályozta az ilyen magatartásformák megjelenését.

Steel és mtsai metaanalízise szerint a résztvevők 29,2%-ának volt mentális za­vara valamikor élete folyamán. Brazíliában is gyakoriak a mentális zavarok. A Brazilian Longitudinal Study of Adult Health (ELSA-Brasil) nevű kohorszvizsgálat 15105 sze­mély étrendjére és mentális állapotára vonatkozóan szolgáltatott információkat. A kiindulási vizsgálat összefüggést talált az n-3 és n-6 zsírsavak és a halak fogyasztása, illetve a szorongásos zavarok előfordulása között. A szerzők abból a hipotézisből in­dultak ki, hogy az n-3 PUFA-k nagy men­nyiségű fogyasztása a szorongásos zavarok ritkább előfordulásával társul.

Betegek és módszerek

Az ELSA-Brasil vizsgálat célja a kardiovasz­kuláris betegségek és a cukorbetegség incidenciájának, valamint a biológiai és szociális determinánsoknak az elemzése volt. Az eredeti vizsgálatban 15 105, 35−74 éves személy vett részt hat brazíliai város­ból. A mostani analízisben az ELSA-Brasil kiindulási vizsgálatának adatait dolgozták fel, melyre 2008 augusztusa és 2010 decembere között került sor.

Az étrend összetételét kvantitatív ételgyakorisági kérdőívvel (FFQ) mérték fel, mely 114 ételféleség fogyasztására kérdezett rá a megelőző 12 hónapra vo­natkozóan. Az FFQ kielégítő megbízható­ságú és validitású az összes tápanyag és különösen az energia, a makrotápanyagok, a kalcium, a kálium, valamint a C-és E-vita­min vonatkozásában. Meghatározták a ha­lak és tenger gyümölcsei fogyasztásának mértékét (g/nap), valamint az n-6 zsírsavak (linolénsav és arachidonsav; g/nap), az n-3 zsírsavak (α-linolénsav, EPA, DPA és DHA; g/nap) és az összes PUFA bevitelét. Kiszá­mították az n-6/n-3 arányt.

Az étrend minőségét az egészséges ét­kezés index brazil változata (BHEI) alapján mérték fel. A módosított index 12 kompo­nenst foglal magába: kilenc ételcsoportot a 2006-os brazíliai étkezési irányelvek alap­ján, két tápanyagot (a nátriumot és a telí­tett zsírokat), valamint a szilárd ételekből, az alkoholból és a hozzáadott cukorból származó kalóriákat. Kizárási kritérium­nak számított az n-3 vagy n-6 zsírsavakat tartalmazó táplálékkiegészítők szedése; a kórelőzményben szereplő gyomor­szűkítő műtét; valamint a napi 500 kcal-nál kisebb vagy 4000 kcal-nál nagyobb energiabevitel.

A mentális kórképek diagnózisát ta­pasztalt pszichiáter állította fel. A CIS-R strukturált, rövid, az alapellátási gyakor­latban is jól használható kérdőív a kö­zösségben előforduló nem pszichotikus pszichiátriai morbiditás felmérésére. A kö­vetkező mentális zavarokat azonosították a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának 10-es verziója (ICD-10) szerint: major dep­resszív zavar (MDD, F32); általános szoron­gásos zavar (GAD, F41.1); pánikzavar (F41.0); szociális szorongásos zavar (F40.1); fóbiák (F40.2); obszesszív-kompulzív zavar (F42). Éhomi vérmintából meghatározták az összkoleszterin, a HDL-koleszterin és a trigliceridek szintjét. Az LDL-koleszterin érté­két a Friedewald-egyenlettel számították ki. Mérték a nagy szenzitivitású C-reaktív protein (CRP) értéket is.

Eredmények

A végső elemzés alapját 12 268 fő képezte; közülük 1893 személynél (15,4%) állt fenn szorongásos zavar, míg 10 375 személynél (84,6%) nem. A szorongásos zavarban szenvedők többsége (74,1%) nő volt. A szorongásos csoportban kisebb volt az iskolázottak, a fehér bőrűek és a fizikailag inaktívak ará­nya, illetve nagyobb arányban voltak dohá­nyosok és kisebb arányban alkoholfogyasz­tók, mint azok, akiknél szorongás nem állt fenn. Az EPA, DPA és DHA értéke, valamint az n-6/n-3 arány valamivel alacsonyabbnak adódott a szorongásos csoportban.

A szociodemográfiai változók, a kardiovaszkuláris kockázati tényezők, az étrendi paraméterek és a depresszió szerinti kor­rekciót követően az 5. kvintilisbe eső bevitel fordított korrelációt mutatott a szorongá­sos zavar előfordulásával az EPA (esélyhá­nyados [OR]: 0,82, 95%-os MT: 0,69–0,98), a DHA (OR: 0,83, 95%-os MT: 0,69–0,98) és a DPA (OR: 0,82, 95%-os MT: 0,69–0,98) vo­natkozásában. Az 5. kvintilisbe eső n-6/n-3 arány pozitív összefüggést mutatott a szo­rongásos zavarok előfordulásával.

Megbeszélés és következtetések

A vizsgálat inverz korrelációt igazolt az n-3, EPA, DPA és DHA bevitele és a szorongásos zavarok incidenciája között. Ugyancsak in­verz összefüggés mutatkozott a magasabb n-6/n-3 arány és a szorongásos zavarok fennállása között, ez azonban a további vál­tozók szerinti korrekciót követően elvesz­tette szignifikanciáját. Eddig csak kevés vizsgálatban elemezték az összefüggése­ket a szorongásos zavarok, illetve az n-3 és n-6 PUFA bevitele között, és ezek sem hoz­tak egyértelmű következtetéseket. A most közölt adatok nem sokban térnek el Jacka és mtsai eredményeitől, akik ausztráliai nők körében fordított korrelációt mutattak ki a DHA-bevitel és a szorongásos zavarok előfordulása között.

Több adatunk van az n-3 zsírsavak és a depresszív zavarok összefüggéséről. Ob­szervációs vizsgálatok nemrég elvégzett metaanalízise alapján Grosso és mtsai alá­támasztották azt a hipotézist, mely szerint az étrendi n-3 PUFA bevitel a depresszió kisebb kockázatával társul. Appleton és mtsai metaanalízise viszont azt mutatta: jelenleg nincs elegendő jó minőségű bi­zonyíték annak eldöntésére, hogy az n-3 PUFA jó hatású lehet-e a major depresszív zavar kezelésében. A különböző típusú vizsgálatok eddig nem szolgáltak egyér­telmű adatokkal az n-3 zsírsavak, illetve a depresszió és a szorongás előfordulása közötti korrelációra.

Összefoglalva, a most bemutatott ke­resztmetszeti analízis azt igazolta, hogy az n-3 PUFA (EPA, DHA és DPA) nagyobb mérvű bevitele fordítottan korrelál a szo­rongásos zavarok előfordulásával. A maga­sabb n-6/n-3 arány közvetlen összefüggést mutat az említett mentális zavarok fenn­állásával. Bár az eredmények felvetik az n-3 zsírsavak potenciális protektív hatását a szorongással szemben, az egyéb válto­zókkal elvégzett korrekciókat követően az összes korreláció elveszítette statisztikai szignifikanciáját. Az ELSA-Brasil vizsgálat jövőbeni prospektív adatai pontosíthatják a felmerült összefüggéseket az n-3-PUFA és a szorongásos zavarok között.

Az ismertetés alapjául szolgáló közlemény:
Natacci L, et al. Omega 3 consumption and anxiety disorders: A cross-sectional analysis of the Brazilian Longitudinal Study of Adult Health (ELSA-Brasil). Nutrients 2018;10:663, DOI:10.3390/nu10060663