Öt biológiai szer meggyőző hatásai gyermekkori psoriasisban
Egy most megjelent tanulmány szerint biológiai terápiával gyermekkori psoriasisban a betegség súlyosságát jelző index 75%-os javulása érhető el a placebóval vagy methorexattal képest.
A biológiai kezelések gyökeres változást hoztak a gyermekkori psoriasis kezelésében is. Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott szisztematikus áttekintésben és meta-analízisben olyan kettős vak, véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálatok adatait elemezték, melyekben öt különböző biologikumot hasonlítottak össze placebóval vagy methotrexattal.
Biológiai kezeléssel 12 vagy 16 hét elteltével a Psoriasis Area and Severity Index (PASI75) pontszáma 75%-kal javult a placebóval vagy methotrexattal kezelt betegekéhez képest. A mellékhatások tekintetében nem észleltek statisztikailag szignifikáns különbségeket az utánkövetés során. A szerzők szerint a biológiai szerek hatásosan és biztonságosan alkalmazhatók gyermekek közepesen súlyos és súlyos psoriasisának terápiájában.
A most publikált tanulmányban öt olyan vizsgálat adatait dolgozták fel, melyekben 18 évesnél fiatalabb (13,2 év átlagéletkorú) betegek psoriasisát az alábbi szerek valamelyikével kezeltek: adalimumab, etanercept, ixekizumab, secukinumab vagy ustekinumab.
Az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága (FDA, Food and Drug Administration) az adalimumabot engedélyezte gyermekkori psoriasis terápiájára, azonban az ixekizumab, etanercept, secukinumab és ustekinumab is adható gyermek betegek számára (az etanercept 4 éves kor felett, az összes többi felsorolt szer 6 évesnél idősebbeknek).
A PASI 75-öt és PASI 90-et elért betegek adatainak elemzése során a szerzők annak az öt vizsgálatnak az adatait dolgozták fel, melyekben összesen 376, biológiai terápiában részesült beteg vett részt; 4 vizsgálat 317 olyan beteget ölelt fel, akik placebót vagy methotrexatot kaptak; egy vizsgálatban adalimumabot alkalmaztak. Az összes vizsgálatra 2008 és 2020 között került sor.
A biológiai terápiával kezelt betegek között nagyobb volt a PASI 75-öt elért betegek aránya (esélyhányados [OR, odds ratio] = 12,37 %; 95% CI 6,23–24,55). A különböző vizsgálatokban a biológiai szerrel kezelt 376 beteg közül 270-en, a placebóval vagy methotrexattal kezelt 317 beteg közül 54-en értek el PASI 75-öt. A biológiai terápiával részesült csoportban szignifikánsan magasabb volt a PASI 90 aránya is (OR = 14,62; 95% CI 3,81–56,09). A különböző vizsgálatokban a biológiai szerrel kezelt 376 beteg közül 191-en, a placebóval vagy methotrexattal kezelt 317 beteg közül 22-en értek el PASI 90-et.
A biológiai kezelés megnövelte a bőrelváltozások 100%-os eltűnésének esélyét is (OR = 22,96; 95% CI: 6,97–75,60). Az ennek elemzésére feldolgozott négy vizsgálat 234 betege részesült biológiai szer adásában, akik közül 82-en értek el PASI 100at, szemben a 175 fős placebo- vagy methotrexat-csoport 2 betegével.
A mellékhatások előfordulásában nem mutatkozott statisztikailag szignifikáns különbség az egyes kezelések csoportok között (OR = 0,95; 95% CI: 0,51–1,80).
Bár több véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálat is napvilágot látott biológiai terápia gyermekbetegeknél történő alkalmazásáról, eddig még nem születtek összefoglaló áttekintések a témában. A szerzők azonban kiemelik cikkükben, hogy a biológiai terápiák potenciális hosszú távú kockázatával kapcsolatban még nem rendelkezünk elegendő adattal, így nem tudni, hogy hajlamosítanak-e rosszindulatú daganatok vagy más betegségek kialakulására.
Makacs gyermekkori psoriasis eseteiben fototerápiát, helyi készítmények alkalmazását vagy biológiai kezelést javasolnak. Sajnálatosnak tartják, hogy egyelőre nincsenek speciálisan gyermekgyógyászati alkalmazásra törzskönyvezett szerek. Nemrégiben engedélyezték az ixekizumab adását gyermekek számára, így ez lehet a preferált biologikum, mert bár csak injekció formájában adható, de ez biztosítja a leggyorsabb és legtartósabb hatást.
