Perifériás gyulladás és neurológiai tünet COVID-19-ben
Néhány adat arra utal, hogy A SARS-CoV-2 közvetlen agyi károsodást is okozhat és ennek kapcán gyulladásos mediátorok jelennek meg a cerebrospinális folyadékban (CSF), amiből arra következtetnek, hogy perifériás gyulladások magyarázhatják a COVID-19 egyes neurológiai tüneteit.
Az azonban nem ismert, hogy a gyulladásos markerek változásainak vannak-e következményei a bakteriális felülfertőzött, vagy nem felülfertőzött COVID-19-es betegeknél, erre kerestek választ egy kis esetszámú vizsgálatban.
A vizsgálat kialakítása
A retrospektív vizsgálatba 38 COVID-19-es beteget, 10 herpes simplex vírus encephalitises (HSVE-s) beteget és 28 olyan személyt vontak be, aki sem gyulladásos, sem neurorodegeneratív betegségben nem szenvedett. Nem vettek be a vizsgálatba olyan beteget, akinek anamnézisében egyéb neuroimmunológiai betegség (pl. virális meningitis, HIV, sclerosis multiplex) is szerepelt. A szérumból és a liquorból vett minták gyulladásos marker szintjét citokin vizsgálatokkal, ELISA-val és tömegspektrométerrel analizálták.
Fontosabb eredmények
COVID-19-ben szenvedő betegek szérumának és liquorjának (CSF) az immunválaszra jellemző molekuláris kiértékelése kapcsán igazolódott, hogy a neurológiai panaszok inkább egy, a perifériás gyulladás következtében fellépő határozott agyi válaszként létrejött extrathecális fehérjeképződés, mint az intrathecális antivirális immunválasz következményei.
A proteomika rámutatott, hogy csaknem hasonló, de kevésbé kifejezett fehérje-profil található a COVID-19-es betegek CSF-ében a herpes simplex által okozott vírusos encephalitisben (HSVE) szenvedő (bakteriális felülfertőzéssel, vagy anélküli) betegekéhez képest.
A COVID-19-es betegekben a citokinek és a progranulin szintek magasabbak voltak, mint a kontroll csoportban, de az IL-16 kivételével alacsonyabbak, mint azt a HSVE okozta neuroinflammatorikus betegségben. A COVID-19-es betegekben nem találtak kóros antitesteket. RNS szekvenálással azt tapasztalták, hogy másképpen expresszálódnak a lineáris mRNS, a mikro RNS-ek, és a t-RNS fragmentumok a COVID-19-es betegekben, mint a HSVE-s betegekben vagy az egészséges kontrollokban.
A SARS-CoV-2 fertőzésre válaszul számos fehérje szabályozása megváltozik, és igaz ez a HSVE utáni állapotra is. COVID-19-ben a CSF-ben máshol termelődő fehérjék is megjelennek, ilyen pl. a Serpin családba tartozó LRG1. COVID-19 esetén az apolipoproteinek és az egyéb szabályozó fehérjék (mint az NPTXR és a CACNA2D1) downregulációja, valamint a komplement fehérjék és a fibrinogén fehérjék upregulációja volt megfigyelhető, ezek nem voltak észlelhetők a HSVE-s betegeknél. A bakteriális felülfertőzés esetén a gyulladásos markerek szintje a szérumban és a CSF-ben megemelkedik – a nem felülfertőzötteknél mérhető szintekhez képest.
A jelent vizsgálat eredményei alapján tovább kell keresni SARS-CoV-2 fertőzés utáni neurológiai tünetek esetén a CSF-ben a gyulladás vér-eredetű mediátorait.
Forrás:
Reinhold D, Farztdinov V, Yan Yan, et al. The brain reacting to COVID-19: analysis of the cerebrospinal fluid and serum proteome, transcriptome and inflammatory proteins. medRxiv.org. doi: https://doi.org/10.1101/2022.04.10.22273673. This article is a preprint and has not been peer-reviewed.
