ST-eleváció nélküli akut coronaria-szindróma – kezelés
Főbb tézisek
- A nitrátok és a béta-blokkolók akut coronaria-szindrómában alkalmasak a panaszok enyhítésére, a prognózis javulását azonban csak a béta-blokkolók esetében igazolták.
- Az acetil-szalicilsav, a clopidogrel és a (frakcionálatlan vagy kis molekulasúlyú) heparin az akut coronaria-szindróma standard kezeléséhez tartozik. A nagy kockázatú betegeket, különösen emelkedett troponinszint esetén, glikoprotein-IIb/IIIa-receptor-antagonistával kell előkezelni, ha koszorúér-angiográfiát tervezünk.
- Akut coronaria-szindrómában 48 órán belül koszorúér-angiográfiát és revaszkularizációs kezelést – az angiográfiás lelettől függően katéteres intervenciót vagy bypass műtétet – kell végezni.
Az akut coronaria-szindróma kezelése az elmúlt években jelentősen megváltozott, egyrészt a patogenezis jobb megértése, másrészt a gyógyszeres és intervenciós kezelésben elért haladás jóvoltából.
Az akut kezelésben lényegében három szakaszt különíthetünk el: (1) az antianginás; (2) az alvadásgátló; és (3) a revaszkularizációs kezelést (katéteres intervenció, bypass műtét). A terápiás döntés szempontjából alapvető az egyéni kockázat.
A következőkben ismertetjük az egyes kezelési módokat. Az említendő hatóanyagok szokásos adagolását az 1. táblázat, a különböző terápiás ajánlások bizonyítékokkal való megalapozottságát a 2. táblázat mutatja be.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!