hirdetés

Szédülés

 A szédülés meglehetősen kellemetlen tünet, amelyet az egyensúly-érzé­kelés zavara okoz. Az érintettek úgy érzik, hogy testük mozog vagy forog, bizonytalanul lebeg, bágyadttá válnak, és akár ájulás is környékezi őket. Ezek az érzések rendszerint felálláskor vagy a fej mozgatásakor, esetleg járás közben jelentkeznek. Szédüléskor olyan erős hányingere is lehet a betegnek, hogy kénytelen leülni vagy lefeküdni. A tünetek néhány má­sodperctől több óráig is fennállhatnak, akár folyamatosan, de jellemzően inkább hosszabb-rövidebb periódusonként fordulnak elő.

hirdetés

 

 A SZÉDÜLÉS FAJTÁI

Vertigó

Vertigónak a forgó jellegű (imbolygó, egyensúlyvesztett, dőlő, egy irányba húzó) szédülésérzést nevezzük. Gyak­ran a fej helyzetének megváltoztatása idézi elő, illetve ha már szédül a beteg, akkor a fej mozgatása súlyosbíthatja a panaszt. Kísérheti hányinger, hányás, szemmozgászavar (nystagmus), fejfá­jás, izzadás vagy fülcsengés (tinnitus), illetve átmeneti hallásvesztés is előfor­dulhat. A panasz hátterében többek kö­zött olyan betegségek állhatnak, mint a jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV), a Ménière-betegség, az egyensúlyideg gyulladása (neuritis vestibularis) vagy belsőfülgyulladás (labirintitisz), ritkáb­ban a fejet vagy a nyakat ért trauma, agyi problémák (például stroke vagy daganat), bizonyos gyógyszerek, vagy az érzet mig­rénes fejfájás következménye is lehet.

Gyengeségérzés (presyncope)

A szédülésnek ez a fajtája gyakorlatilag az ájulást megelőző állapot, de a hirtelen kialakuló gyengeségérzést nem követi va­lódi eszméletvesztés, viszont hirtelen be­következő elerőtlenedés, elsápadás, szé­dülés, hányinger kísérheti. Leggyakrabban a hirtelen vérnyomásesés okozza (példá­ul hirtelen történő felüléskor vagy felál­láskor, amit ortosztatikus hipotóniának nevezünk), de szív- vagy érrendszeri probléma is előidézheti: szívritmuszavar (arritmia) vagy az agy vérellátását bizto­sító nyaki erek meszesedés miatti súlyos szűkülete, átmeneti agyi keringészavar (TIA), illetve a szívizom megbetegedése (kardiomiopátia), vagy a vér térfogatának kiszáradás okozta csökkenése, ami miatt kórosan csökken a szívből kiáramló vér mennyisége.

Egyensúlyvesztéses szédülés

Egyensúlyvesztéses szédülés esetén a já­rás válik bizonytalanná. Hátterében számos kórfolyamat állhat: a belső fül betegségei, ízületi és izombetegségek, illetve külön­böző gyógyszerek és a látáskárosodás is előidézhetik.

Bizonytalanságérzés

Bizonytalanságérzéskor határozatlan irá­nyú, bizonytalan jellegű szédülés jelentke­zik, a beteg úgy érzi, mintha forogna vala­mi a fejében, és emiatt nehéz egyenesen előre haladnia. Kísérő tünetként ájulásér­zés, fejfájás, hányinger és hányás, fülzúgás vagy fülcsengés, gyengeség, halláscsök­kenés, bizonytalan járás és a koordiná­ció elvesztése, szemmozgászavarok (pl. nystagmus), elhomályosult látás, koncent­rálási nehézségek tapasztalhatók. A tünet hátterében a belső fül betegségei (ame­lyek különböző mozgásillúziókat, illetve lebegésérzést hozhatnak létre) mellett pszichés okok (pl. szorongás), vas- vagy nátriumhiány, esetleg agyi keringészavar állhat. Pszichés okra példa a szorongásos betegségeket gyakran kísérő rendellenes gyors lélegzés (hiperventiláció), amely szintén bizonytalanságérzés kialakulásá­hoz vezethet.

A SZÉDÜLÉS OKAI

A szédülés hátterében neurológiai, ortopé­diai, kardiológiai, pszichés okok, fül-orr-gé­gészeti problémák és cukorbetegség állhat.

A szédülést előidéző belső fül eredetű eltérések

A jóindulatú helyzetfüggő szédülés (benignus pozicionális paroxizmális vertigo – BPPV) a forgó jellegű szédülés egyik leggyakoribb oka. A rendszerint hányin­gerrel járó szédüléses rohamot általában a hirtelen fejmozgás váltja ki. Oka a belső fülben lévő kristályok leválása és eredeti helyükről történő elmozdulása, ami az egyensúlyozásban szereplő idegben té­ves érzékelést kelt. A kiforgatási (Epley) manőverrel (https://www.youtube.com/ watch?v=GIyc2PPahvA) a kristályok vissza­terelhetők eredeti helyükre, így az állapot megszüntethető.

Neuritis vestibularis (egyensúlyideg-gyulladás): általában a belső fület a légutak hámján keresztül elérő vírusfertőzés követ­kezménye, ami intenzív, folyamatos szédü­lést okozhat. Többnyire spontán gyógyul, azonban néha szükség lehet fül-orr-gégé­szeti kezelésre és szteroid adására.

Ménière-betegség: oka a belső fülben található folyadékmennyiség növekedése. Tünete a hirtelen, rohamokban fellépő szé­dülés, amely egyoldali fülzúgással és hallás­csökkenéssel (akár hányingerrel és hányás­sal társulva) jelentkezik. A rohamok 10-20 percig, olykor akár órákig is tarthatnak. A szédüléses periódusok ismétlődhetnek.

A szédülést előidéző belgyógyászati okok

Gyakran felállást követően tapasztalható vérnyomásesés, a vérnyomás ingadozá­sa, keringési zavarok, alacsony vércukor­szint, szívritmuszavar, TIA, vashiányos vérszegénység, egyéb vérképeltérések, nyaki verőérszűkület, a nyaki gerinc degeneratív elváltozásai a belső fül vérel­látásnak csökkenéséhez, így szédüléshez vezethetnek.

Központi idegrendszeri elváltozás

A szédülések egyhatodának hátterében bizonyíthatók neurológiai problémák, pl. sclerosis multiplex, Parkinson-kór, ischaemia (oxigénhiány), traumás károsodás is egyensúlyzavarhoz, szédüléshez vezethet. Daganat – leggyakrabban az akusztikus neurinóma, a hallóideg (nervus cohlearis) jóindulatú daganata – szintén lehet a szé­dülés kiváltója.

Migrén ugyancsak társulhat szédülés­sel, ami néha hallászavar kíséretében zaj­lik, az esetek egy részében a fejfájás nem jelentkezik.

Krónikus szubjektív (pszichogén) szédülés

Bizonyos látvány, a saját vagy a környezet mozgása általában (nem forgó jellegű szé­dülést) lebegésérzést vagy kilengést ered­ményez. Akkor gyanakodhatunk erre az álla­potra, ha a panasz legalább három hónapja fennáll. Hátterében pánikroham, szorongás vagy személyiségzavar állhat. Kezelésébe pszichiáter szakorvost kell bevonni.

A szédülés egyéb okai

Bizonyos gyógyszerek (például antiepileptikumok, antidepresszánsok, nyugta­tók stb.) mellékhatása is lehet a szédülés, továbbá a szén-monoxid-mérgezés is szé­dülést idézhet elő.

A SZÉDÜLÉS DIAGNOSZTIKÁJA

A szédülés kivizsgálásának célja a szédülés okának felderítése és a legmegfelelőbb ke­zelési mód meghatározása. Panaszát először háziorvosához ossza meg, aki szükség esetén a megfelelő szakorvoshoz fogja utalni önt.

Kórtörténet felvétele és fizikális vizs­gálat: Az orvos részletesen kikérdezi a pá­cienst a szédülés tüneteiről, azok gyakori­ságáról, időtartamáról és kísérő tüneteiről, majd fizikális vizsgálatot végez, amely ma­gában foglalhatja a vérnyomás és a pulzus mérését is.

Hallásvizsgálat: Gyakran végeznek audiometriai vizsgálatot, mivel a hallás és az egyensúly szorosan kapcsolódnak egy­máshoz. Belsőfül-problémák esetén a hal­lás is károsodhat.

Egyensúlyvizsgálatok: A páciens kü­lönféle testhelyzetekben próbálja megtar­tani az egyensúlyát, ami segít feltérképezni az egyensúlyszerv működését.

Képalkotó vizsgálatok: Ha komolyabb probléma gyanúja merül fel (például agyi elváltozás), akkor CT- vagy MRI-vizsgálatra is szükség lehet.

Laboratóriumi vizsgálatok: Bizonyos esetekben vérből történő laborvizsgálatok is segíthetnek kizárni olyan okokat, mint a vérszegénység, alacsony vércukorszint vagy elektrolitzavarok.

Egyéb specifikus tesztek: Az orvos egyéb speciális teszteket is elrendelhet, például az Elektrokokleográfiát (ECoG), a videonystagmográfiát (VNG) vagy a ka­lorikus vizsgálatokat, amelyek a vestibuláris rendszer működését értékelik

A vizsgálatok alapján az orvos meg tudja határozni a szédülés okát, és javasol­hat megfelelő kezelési módokat, például életmódbeli változtatásokat, gyógyszeres kezelést vagy speciális gyakorlatokat.

KIHEZ FORDULJON?

Háziorvos, belgyógyász, neurológus és fül-orr-gégész szakorvos segíthet a kóreredet tisztázásában. Gyakran több szakorvos bevonása is szükséges a diagnózishoz és a hatékony gyógymód megtalálásához.

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSÁVAL ENGEDÉLYEZETT.

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.