Tízből kilenc agyi katasztrófát megelőzhetnénk

A betegségek epidemiológiájával foglalkozó szakemberek egy része úgy véli, hogy az agyi érkatasztrófák általános halálokká válhatnak világszerte. Az iparilag fejlett országokban a kardiovaszkuláris betegségek és a rosszindulatú daganatok között a halálozás második helyén állnak ezek a kórképek, a halálesetek 10%-át okozzák. Az Egyesült Államokban évente 130 000 ember fejezi be az életét szélütés következtében. Az agyi katasztrófák 87%-a iszkémiás eredetű: érelzáródás miatt az érintett ér ellátási területén megszűnik a véráramlás; a többi ilyen esetet agyvérzés okozza.

Ebben jelentős földrajzi eltérések figyelhetők meg. Az afroamerikaiak halálozása csaknem kétszerese az Egyesült Államok európai eredetű lakosságáénak. A késedelem nélküli, gyors beavatkozás rendkívül fontos: a megfelelő őrzőszobába három órán belül megérkező betegek károsodása 3 hónap múlva szignifikánsan enyhébb, mint a késve kezelésbe vont betegeké.

Martin O’Donnell és Salim Yusuf vezetésével nemzetközi munkacsoport végzi az INTERSTROKE vizsgálatot, mely 32 európai, ázsiai, amerikai, afrikai országban és Ausztráliában, 20 000 résztvevő tanulmányozásával keresi az agyi katasztrófák okait különböző népességekben, fiatal és idős emberek, férfiak és nők között. Eredményeiket a Lancet közölte ez év nyarán. Összefoglalásul azt írják, hogy „Valamennyi régióban tíz befolyásolható kockázati tényező játszik szerepet az agyi katasztrófa kialakulásában, és ezek befolyásolásával a kórképek 90%-a megelőzhető lenne, férfiak és nők, fiatalok és idősek esetében egyaránt. Az eredmények megerősítik, hogy a legfontosabb kezelhető rizikófaktor a magas vérnyomás, de valamennyi kockázati tényező kezelése szükséges a kórkép világméretű befolyásolásához.

Ha a hipertóniát sikerülne megszüntetni, az agyi katasztrófák 48%-át megelőzhetnénk. Ha az emberek fizikailag aktívak volnának, az elegendő lenne az ilyen események 36%-ának megakadályozásához. Az egészségesebb táplálkozás egyötödével (19%) javítaná a statisztikát. A dohányzás elhagyása 12% nyereséggel járna. A szívbetegségek szerepe 9%, a cukorbetegségé 4%, az alkoholfogyasztásé 6%, ugyannyi a stresszé is, és 27% a vérzsíroké (az apolipoprotein ilyen szempontból jobb kórjelző, mint a koleszterin).

Bizonyos kockázati tényezők összefüggenek – például a cukorbetegség és az elhízás –, de tíz kockázati tényező megszüntetése minden földrészen, kortól és nemtől függetlenül 91%-kal csökkentené a kockázatot. Lényeges a jobb egészségügyi tájékoztatás, a jobb étkezés, a cigarettázás beszüntetése, a hatásos vérnyomáscsökkentők és antilipid szerek elérhetővé tétele mindenütt, mindenki számára.