Upadacitinib óriássejtes arteritisz kezelésében
Egy nagy elemszámú fázis III. vizsgálatban jó hatásosságot és biztonságosságot mutatott az upadacitinib, ráadásul a prednizon szedését is fel lehetett függeszteni.
A New England Journal of Medicine folyóiratban április 2-án jelent meg a Perelman School of Medicine at the University of Pennsylvania kutatóinak tanulmánya, amelynek fő megállapítása szerint a több autoimmun betegség, például a rheumatoid arthritis kezelésére már alkalmazott upadacitinib hatékonyan alkalmazható óriássejtes arteritiszben szenvedő betegeknél is.
Az óriássejtes arteritisz a szervezet immunrendszerét arra készteti, hogy megtámadja a fej, a nyak és más területek ereit, ami gyakran fejfájáshoz, látásvesztéshez, sőt aorta aneurizmához is vezethet. Az új fázis III. klinikai vizsgálatban az upadacitinibet szedő betegek közel fele tartós remissziót ért el, miközben csökkent a leggyakoribb kezelés, a glükokortikoidok iránti függőségük. Ehhez képest a placebót szedő betegek kevesebb mint 30%-a ért el remissziót.
“A glükokortikoidokkal történő kezelés mellékhatásai negatívan, gyakran súlyosan érintik az óriássejtes arteritiszben szenvedő betegek többségét” – nyilatkozta Peter A. Merkel, a cikk első szerzője. “Az upadacitinib alkalmazásának lehetősége ebben a betegségben nagy előrelépés, mert segíthet a betegeknek teljesen abbahagyni a glükokortikoidok szedését, kontrollálni a betegségüket és javítani az életminőségüket.”
Az óriássejtes arteritis jelenlegi fő kezelési módszere a glükokortikoidok, különösen a prednizon napi szedése. Sajnos a glükokortikoidok súlyos mellékhatásokkal járhatnak, mint például súlygyarapodás, cukorbetegség, csontritkulás, magas vérnyomás és fertőzések. Mivel azonban a kutatók már megállapították, hogy a JAK-STAT jelátviteli útvonal jelentős szerepet játszik az óriássejtes arteritisz progressziójában, ez alternatív kezelési célt jelent, különösen a Janus kináz (JAK) inhibitorok számára, amelyek blokkolhatják az interleukin-6-ot, az interferonokat és más olyan citokineket, amelyek kulcsfontosságúak az immunrendszer által kiváltott gyulladás fenntartásában.
A mostani vizsgálatot 24 ország 100 központjában végezték, és az óriássejtes arteritiszben szenvedő, napi prednizon kezelésben részesülő betegeket három csoportba osztották: a placebót kapó kontrollcsoportba, a napi 7,5 milligramm upadacitinibet kapó csoportba és a napi 15 milligramm upadacitinibet kapó csoportba. Minden csoporttól azt várták, hogy lassan, de mérsékeljék a prednizon használatát.
Az egyéves vizsgálat végén a magasabb dózisú upadacitinibet szedők 46%-a tartós remissziót ért el, ami azt jelenti, hogy a 12. és 52. hét között már nem mutatták óriássejtes arteritisz tüneteit, ami klinikailag és statisztikailag is jelentős előnynek minősül. Ezzel szemben a placebo csoport betegeinek 29%-a ért el remissziót. Az alacsonyabb dózisú upadacitinib csoportban a betegek 41%-a ért el remissziót, de ez az eredmény nem érte el a statisztikai szignifikancia korlátját.
A remisszió mérésén túl a tanulmány kutatói az upadacitinib szedésének néhány másodlagos hatását is vizsgálták, beleértve a remisszió időtartamát, a tünetek visszaeséséig eltelő időt, valamint a betegek által összesen szedett prednizon mennyiségét. Ezekben a mutatókban az upadacitinib magasabb adagja mindig jobb vagy egyenértékű volt a placebóval. A biztonságosság tekintetében pedig az upadacitinib egyenértékű volt a placebóval, ami azt jelenti, hogy nem okozott jelentős mellékhatásokat.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Common medicine for autoimmune diseases works on giant cell arteritis
A Phase 3 Trial of Upadacitinib for Giant-Cell Arteritis
Irodalmi hivatkozás:
Daniel Blockmans et al, A Phase 3 Trial of Upadacitinib for Giant-Cell Arteritis, New England Journal of Medicine (2025). DOI: 10.1056/NEJMoa2413449
