A COVID-19 károsíthatja az immunsejteket
A Science Immunology c. lapban 2020. szeptemberében megjelent közlemény szerint súlyos COVID-19 betegség esetén a SARS-CoV-2 vírus igazoltan károsíthatja a csontvelői sejteket.
A SARS-CoV-2 koronavírus fertőzés a COVID-19-nek nevezett klinikai szindróma képében jelentkezik, mely október 6-áig 35 millió megbetegedést és nagyjából 1,5 millió halált okozott a világban. A SARS-CoV-2 egy egyláncú RNS vírus, mely az angiotenzin-konvertáló enzim-2-őn (ACE2) keresztül jut be a sejtekbe. A szervezetben az immunrendszer különféle alkotóelemei érzékelik a vírus-replikáció minden fázisát és próbálják védeni a szervezetet: a velünk született immun-rendszer felismeri a virális antigént és a vírusok okozta károsodást, növeli a csontvelőben a hematopoiesist, myeloid sejtek (neutrophilek és monocyták) kibocsájtására kerül sor, és túlzott mennyiségű citokin és chemokin termelés indul el. Jó néhány előző vizsgálat mutatta már ki, hogy a SARS-CoV-2 fertőzés az immun-rendszer túlzott válaszát idézi elő. Ha a gyulladásos mediátorok kibocsájtásának időtartama és amplitúdója sem csökken, akkor az u.n. „vészhelyzeti vérképzés” „citokin viharhoz" vezet és kiterjedt szervi károsodások keletkeznek. Az immunsejtek arányeltolódása: sok neutrophil és kevés lymphocyta; a megnövekedett interleukin-6 és a magas C-reaktív protein értékek az intenzív ellátás szükségességét és a halál nagyobb valószínűséggel történő bekövetkezését jelzik. A gyulladásos reakció sejtes és molekuláris elemei funkcióinak részletes megértése hozzájárulhatna egy hatásos COVID ellenes kezelés kialakításához.
COVID-19-es betegnél az immunválasz kinetikájának megismerése céljából Manchester megye 4 kórházában indították el a Coronavirus Immune Response and Clinical Outcomes (CIRCO) vizsgálatot. A kutatók elsősorban arra voltak kiváncsiak, hogy vannak-e olyan korai jelek, amelyek a betegség várható súlyosságára utalnak?
A CIRCO vizsgálatba összességében 73 beteget vettek be, közülük 49 beteg fertőzése maximális súlyosságú volt. A 63% férfi és 37% nőbeteg átlagos életkora 61 év volt. Az első tünetek megjelenése és a kórházba kerülés között átlagosan 7 nap telt el. Leggyakoribb kísérő betegség a diabetes, a magas vérnyomás, az asthma és a COPD volt. A betegek többségénél (86%) az orrgaratból vett minta RT-PCR tesztje pozitívnak bizonyult, 14%-uknál a teszt negativitása ellenére a tünetek és a radiológiai kép alapján a COVID-19 klinikai diagnózisa bizonyossággal felállítható volt.
A fertőzés súlyossága szerint enyhe (<28% FiO₂), mérsékelt (28-60% FiO₂) és súlyos (>60% FiO₂) esetekre osztották a betegeket (FiO₂ Fraction of inspired Oxygen, a keverékben lévő oxigén aránya). A súlyos eseteknek minősített betegek fele később meghalt. Felvételkor készült vérkép, majd a vizsgálat megindítása után (7. nap) egy-két naponta ismételten vettek vérmintákat, melyeket frissen, fagyasztás nélkül vizsgáltak. A kórházba való felvételkor a betegek fehérvérsejtszámában, neutrophil-, monocyta-, vagy lymphocyta számában nem volt jelentős eltérés az egyes súlyossági fokok között, bár a magasabb neutrophil vs lymphocyta arány (NLR) súlyosabb várható kimenetelre utalt.
Az eltúlzott immunválasz vezet a COVID-19 létrejöttéhez. Ugyanakkor specifikus mediátorok és gyulladásos réalkotóelemek eltérő klinikai képekhez vezethetnek, és ezeket a folyamatokat még kevéssé ismerjük. A COVID-19 pandémia csúcsán a kórházban fekvő betegek teljes véréből és a perifériás mononukleáris sejtekből (PBMC) folyamatos immunprofilt készítettek az Egyesült Királyságban. Szerzők beszámolnak arról, hogy a kórházba kerülés után röviddel mért immun-szignatúra sajátosságai már jelezték a COVID-19 súlyosságát. Az immun-szignatúra eltérése a neutrophil-T sejt arány változásában, az emelkedett szérum IL-6-ban, MCP-1-ben és IP-10-ben jelent meg, de a legmeglepőbb az volt, hogy módosult a CD14+ monocyta fenotípus és működés. A CD14+ monocyták sajátosságainak módosulásának egyik jellegzetessége az volt, hogy csökkent a prosztaglandin-termelő enzim, a COX-2 indukciója, valamint erősödött a sejtciklust jellemző marker, a Ki-67 expressziója. A folyamatosan végzett ismételt analízis során észlelhető volt, hogy ha az immun-eltérések nagyjából visszatértek az egészséges szintre, mint az a betegség enyhe formáiban lévőknél be is következett, akkor a beteg is jobb kimenetelre számíthatott. A súlyos betegek monocytái azonban rendellenes működést mutattak, de azt nem sikerült kideríteni, hogy a monocyták már azelőtt megváltoznak, mielőtt elhagyják a csontvelőt, vagy csak a keringésbe lépés után változik meg működésük. Épp ezért a monocyták keringésbe kerülésének gátlása lehet a súlyos koronacírus fertőzést okozó túlzott immunreakció csökkentésének útja. Azonosították a COVID-19-es betegek veleszületett immun-rendszerének kezdetben alig méltányolt eltéréseit, ami támogatja azt a terápiás stratégiai elképzelést, hogy a myeloid sejteknek a csontvelőből való kibocsájtását kell megtámadni. A kutatók ezen kívül igazolták, hogy a röviddel a kórházi felvétel után kimutatható eltúlzott immun-válasz miatt a lehető leghasznosabb az immun-modulációs kezelések mielőbbi bevezetése.
Források:
Crist C. COVID-19 may damage blood marrow immune cells. WebMD Health New. September 22, 2020.
