A COVID agyszerkezeti változásokat okozhat
Egy új képalkotó tanulmány szerint még az enyhe COVID-19 esetek is összefüggésbe hozhatók bizonyos agyi változásokkal.
A COVID-fertőzöttek fertőzést megelőző és azt követő agyi mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálatának a Nature folyóiratban márciusban online megjelent eredménye a szürkeállomány és az agy térfogatának általános csökkenését mutatta, emellett a fertőzést átélteknél kognitív funkciócsökkenés is jelentkezett. Nagyobb mértékű szürkeállomány-vastagság és szöveti kontraszt csökkenés az orbitofrontális kéregben és a parahippocampalis gyrusban volt észlelhető, a szövetkárosodás markerei az elsődleges szaglókéreghez funkcionálisan kapcsolódó régiókban voltak jelentősebbek és az agy általános mérete is nagyobb mértékben csökkent a fertőzésen átesetteknél, a kutatók azonban óvatosságra intenek az eredmények értelmezésekor, és ezeket az agyi elváltozásokat igen kismértékűnek ítélik.
„Azt, hogy ezek az abnormális agyi változások a kórokozó patogén hatásainak vagy magának a vírus agyi terjedésének következményei, valamint, hogy előrevetítik-e a limbikus rendszer és ezen belül a memória jövőbeli sérülékenységét, továbbra vizsgálatok során kell tisztázni – hangsúlyozták Dr. Gwenaëlle Douaud (University of Oxford, UK) és munkatársai.
A kutatók az Egyesült Királyságban élő, körülbelül 500.000 egyén genetikai és egészségügyi adatait tartalmazó UK Biobank adatait elemezték. Közülük 785 olyan 51 és 81 év közötti felnőttet azonosítottak, akik két agyi MRI-n estek át körülbelül 3 év különbséggel, 401-személy SARS-CoV-2 tesztje volt pozitív a második vizsgálat előtt. Valamennyi elemzésbe volt személynél kognitív teszteket is végeztek mindkét agyi képalkotó vizsgálat idején.
A Biobank központok azonos MRI-vizsgálatokat és szkennelési módszereket alkalmaznak az agy különböző régióinak és működésének leképezésére.
Az eredmények azt mutatták, hogy bár a szürkeállomány bizonyos mértékű elvesztése az idő múlásával normális, a SARS-CoV-2-vel fertőzött egyének 0,2-2%-os agyszövetveszteséget mutattak a szaglásban jelentős szerepet játszó gyrus parahippocampalisban, az orbitofrontalis kéregben és az insulában. A COVID-fertőzésen átesettekben továbbá nagyobb mértékű volt az agytérfogat csökkenése és kognitív funkciók romlása. A COVID-fertőzöttek többségének csak enyhe vagy mérsékelt tünetei voltak, és a fertőzésen átesettek és nem fertőzöttek közötti agyszerkezet változási különbségek a kórházba került betegek kizárása után is fennmaradtak.
Dr. Max Taquet (University of Oxford) hangsúlyozta, ki kell deríteni ezeknek az agyi változásoknak az okait, és választ kell találni arra, hogy ezek megelőzhetők-e vagy visszafordíthatók-e. Azt is meg kellene határozni, hogy a betegség súlyossága miatt kórházba került betegeknél és a gyermekeknél, illetve fiatal felnőtteknél mi történik. "Lehetséges, hogy ezeket az agyi elváltozásokat nem a COVID-19 okozza, hanem egy olyan betegség természetes progresszióját jelentik, amely maga is növelte a COVID-19 kockázatát" - mondta.
Más szakértők aggodalmukat fejezték ki az eredmények miatt, dr. Alan Carson (University of Edinburgh, Scotland) szerint "a talált agyi változások mérete és mértéke nagyon szerény, olyannyira, hogy ezeket a változásokat a mentális tapasztalatok egyszerű különbsége is okozhatja. A tanulmány azonban szépen mutatja az az szaglás elvesztését okozó idegi változásokat ".
Forrás:
Nature. Published online March 8, 2022.
