Az antikoaguláció fontossága SARS-CoV-2 fertőzés esetén
Egyre több adat szól amellett, hogy COVID fertőzés esetén mielőbb meg kell kezdeni a profilaktikus antikoagulációt.
Úgy néz ki, hogy a kórházba újonnan bekerült COVID-19-es betegeknél a korán megkezdett antikoaguláció segítségével kevesebb koronavírus halálozás következik be a nem koagulált esetekhez képest.
Az Egyesült Államok Department of Veterans Affairs centrumaiban (Nashville, New Haven, Pittsburgh, Aurora, Stanford, stb.) ápolt COVID-19-es betegek megfigyeléses vizsgálata során azt tapasztalták, hogy 27%-kal csökkent azok 30 napos mortalitása, akik a kórházi felvétel után 24 órán belül antikoagulációban részesültek – azokhoz képest, akik nem kaptak ilyen kezelést. A BMJ-ben megjelent cikk újabb adatokkal szolgál ahhoz a megfigyeléshez, hogy súlyos COVID-ban az azonnal elkezdett profilaktikus antikoagulációs kezelés jobb eredménnyel jár, mint a kritikus állapotú betegeknél (később) elkezdett, akár profilaktikus, akár teljes dózisú antikoaguláció.
Dr. Christopher T. Rentsch (London School of Hygiene and Tropical Medicine, UK és Dept. of Veteran’s Affairs, West Haven, Connecticut) és munkatársai megfigyeléses vizsgálatában 4297, olyan, laboratóriumilag igazolt COVID-19 fertőzött beteg szerepelt 2020. március 1. és július 31. között, akik nem kaptak előzetesen semmilyen antikoagulációs kezelést (93% férfi, átlagos életkoruk 68 év). Közülük 3627 betegnél (84,4%) profilaktikus antikoagulációt kezdtek a kórházi felvétel után 24 órán belül, 27 beteg kivételével mindannyian szubkután heparint vagy enoxaparint kaptak. A kórházi felvételt követő 30 napon belül 622 beteg hunyt el (14,5%). Inverz valószínűségi analízissel kimutatták, hogy a 30. napon mért mortalitás kumulatív gyakorisága a profilaktikus antikoagulációt kapóknál 14,3%-nak (95%CI 13,1%-15,5%), míg az ilyen kezelésben nem részesülőknél 18,7%-nak (95%CI 15,1%-22,9%) adódott. Ez azt jelenti, hogy a relatív kockázat csökkenése 34,0%, az abszolút kockázat csökkentése pedig 4,4% volt. A profilaktikus antikoaguláns kezelést kapóknál 27%-kal csökkent a 30 napos halálozás (HR: 0,73, 95%CI 0,66-0,81). A profilaktikus antikoagulációnak köszönhetően 31%-kal (HR 0,69, 85%CI 0,61-0,77) csökkent a kórházban fekvő betegek (inpatient) halálozásának kockázata és 19%-kal (HR 0,81, 95%CI 0,73-0,90) csökkent a terápiás antikoaguláció indításának kockázata. A profilaktikus antikoagulációt kapó betegeknél nem emelkedett a transzfúziót igénylő vérzések kockázata (HR 0,87, 95%CI 0,71-1,05).
Dr. Valentin Fuster (a Mount Sinai Heart, New York City igazgatója) elmondta a theheart.org/Medscape Cardiology-nak, hogy a vizsgálat eredményei meglepően egyeznek az ő megfigyeléses vizsgálatuk eredményeivel. A Mount Sinai Health System COVID-os betegei közül 2020. március 1. és április 30. között 4389 beteget vettek be a vizsgálatba (44% nőbeteg, 65 év átlagos életkor). 1530-an (34,9%) nem kaptak antikoagulálást, 900-an (20,5%) terápiás antikoagulálásban részesültek és 1959-en (44,6%) profilaktikus adagokat kaptak. Az eredmények szerint az akár profilaktikus, akár terápiás antikoagulációban részesülőknek kb. 50%-kal nagyobb esélyük volt a túlélésre, mint a nem antikoaguláltaknak.
Tavaly januárban a WHO alacsony dózisú antikoagulációt javasolt, de megjegyezte, hogy ennek szükségességéhez „nagyon kevés bizonyíték áll rendelkezésre, a nagyobb adagok pedig már problémákhoz vezethetnek”. 2020. decemberben a National Heart, Lung, and Blood Institute (NHLBI) szerint le kellett állítani három, a kritikus állapotban lévő betegek antikoagulációs vizsgálatát (REMAP-CAP, ACTIV-4, és ATTACC) „haszontalansági” és biztonságossági okokból. Fuster megjegyezte, hogy "ezek a betegek nagyon súlyos állapotban voltak, annyira, hogy nem is kellett volna antikoagulálni őket.” A kórházban kezelt, de nem az intenzív osztályon fekvő betegeknél a vérzésveszély relatíve alacsony, de ez nem mondható el a kritikus állapotban lévőkről. A vérzés veszélye az intenzívre kerülés során növekszik, ezeknél a betegeket lehetőség szerint kerülni kell az antikoagulálást.
Források:
