A Pathlight nevű eljárás rendkívül kis mennyiségű tumoreredetű DNS-t is nagy pontossággal képes azonosítani a vérben.

Az emlőrák Magyarországon továbbra is a nők leggyakoribb daganatos betegsége. A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2021-ben 7656 új esetet igazoltak,¹ így a daganatos halálozás egyik vezető oka hazánkban is. Az áttétes tripla-negatív emlőrák prognózisa különösen rossz, a modern keze­lések ellenére is. Esetünkben egy szokatlanul hosszú ideig szacituzumab-govitekán kezelésben részesülő nőbeteg történetét mutatjuk be, relatíve jó életminőség megtartása mellett.

Egy új módszer a keringő tumorsejtek csomóinak megtelepedését gátolja ígéretes hatásossággal.

Akár kései stádiumú tumorok esetében is alkalmazható a genetikailag módosított, a daganatokba rákellenes gyógyszereket eljuttató Salmonella törzseket használó eljárás.

Az EMA emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága (CHMP) három új rákgyógyszer forgalomba hozatali engedélyének megadását javasolta.

Az előrehaladott emlőrákkal diagnosztizált betegeknél (különösen a HR-negatív és a és ERBB2-negatív esetekben) nagyobb valószínűséggel fordul elő szív- és érrendszeri betegség.

Az emlőrák az egyik leggyakoribb daganattípus, nagyjából minden 9. nőt érint ez a betegség. Az emlőrák lehetséges kezelési lehetőségei közé tar­tozik a műtét, a kemoterápia, a sugárkezelés és a hormonkezelés, illetve ezek különböző kombinációja. Arról, hogy egy adott beteg mely kezelésben részesül, szakértőkből álló orvoscsoport (ún. onkoteam) dönt.

Az onkológiában főszerepet kapott immun- és target terápiák hatásmecha­nizmusuknak köszönhetően a kemoterápiáktól eltérő mellékhatásokkal rendelkeznek. Gyakran fordul elő bőrtünet, ami rontja az életminőséget, és a kezelés megszakításához, leállításához vezethet, ezért ismerete nél­külözhetetlen az onkológiai betegek ellátása során.

A fiatalkori emlőrák emelkedő incidenciája egyre nagyobb figyelmet és multidiszciplinaritást igényel. Bár a szakmai útmutatókban, irányelvekben az életkor alapvetően nem határoz meg eltérő kezelési protokollokat, dó­zisokat vagy terápiahosszat, a premenopauzális állapot mégis eltérő meg­közelítést követel, egyrészt az endokrin terápia miatt, másrészt a várható hosszú távú túlélés és a potenciális késői toxicitás következtében.

Az emlődaganatok sebészi kezelése folyamatos változáson megy keresztül, előtérbe helyezve az egyre kevésbé radikális megoldásokat, valamint az onkoplasztikai technikákat a jobb gyógyulási és esztétikai eredmények reményében. Az alábbiakban a IV. Emlőrák Konszenzus Konferencia leg­frissebb nemzetközi tanulmányokra és szakértői javaslatokra alapozott, az emlőrák sebészi kezelésével kapcsolatos ajánlásai olvashatók.