Az alacsony dózisú hüvelyi ösztrogén segíthet megelőzni a húgyúti fertőzéseket és enyhítheti a menopauza egyéb tüneteit, a nők mégis vonakodnak a használatától.

A genderszempontú gyógyászat különbséget tesz a férfiak és nők kardio­vaszkuláris megbetegedéseinek kialakulását, illetve az egészségük meg­tartását befolyásoló biológiai és szociokulturális szempontok között. Ez a látásmód lehetővé teszi az egyes nemekre jellemző rizikófaktorokhoz köthető, személyre szabott betegségmegelőzést.

Manapság egyre több ismeretre teszünk szert a rosszindulatú daganatok ge­netikai hátterét, sajátosságait illetően. Az utóbbi néhány évtizedben beveze­tésre került célzott szekvenálási módszerek bizonyos tumortípusok esetében bőséges információt szolgáltattak a daganat kialakulásához vezető genetikai eltérésekről, illetve azokról a genetikai faktorokról, melyek meghatározzák a daganat viselkedését és progresszióját. Az újgenerációs szekvenálás alkalmas lehet a genomikai célpontok azonosításában, ennélfogva előrehaladott szolid tumorok esetében potenciálisan szerepet játszhat a terápia megtervezésében.

A 20. század 60-as éveiben drámai hatású felismerés volt, hogy a váran­dósság első trimeszterében a thalidomid-tartalmú gyógyszert szedő vá­randósok újszülöttjei között szignifikánsan gyakoribbak a végtagfejlődési rendellenességek. E megfigyelés hívta fel a figyelmet arra, hogy a terhesség alatti gyógyszeres kezelés és bizonyos veleszületett fejlődési rendellenes­ségek között ok-okozati összefüggés állhat fenn. Azóta folyamatosan bő­vül és gazdagodik a reproduktív toxikológia és a teratológia tudománya, melyek közül az előbbi a teljes reprodukciós ciklusban megjelenő, károsító tényezők hatását és azok következményeit vizsgálja, míg az utóbbi a követ­kezményesen kialakuló veleszületett fejlődési rendellenességekre fókuszál.

Egy kis esetszámú vizsgálatban azt tapasztalták, hogy a női típusú hajhullás a posztmenopauzás nők több mint felét érinti.

A magnézium alapvető fontosságú a szervezet homeosztázisának fenn­tartásában és szabályozásában. Az elmúlt évtizedekben – a termőföldek kizsigerelése, az élelmiszer-előállítás technológiai változásai miatt – csök­kent a magnéziumbevitel a népességben, számos kórképben, illetve gyógy­szeres terápia következtében kialakuló magnéziumhiánnyal kell számolni. A felnőttek körében egyre nagyobb arányban fordul elő krónikus látens magnéziumhiány.

A patológiai diagnosztika az emlőrák kivizsgálásának fontos részét képezi, ami a daganat morfológiai jellemzőiről történő száraz adatközlésén túl egy­re inkább az adatokat „felhasználóbarát” formában közlő, egyfajta tanács­adói szerepkör felvállalását is jelenti. A modern patológia másik feladata, hogy az egyre bővülő modern kezelési modalitások mögé a naprakész tárgyi tudást nemcsak felsorakoztassa, hanem az információs tér labirintusában segítse a kezelőorvost a betegség legeredményesebb kezeléséhez vezető út megtalálásában

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ

A postmenopausalis hipoaktív szexuális vágy (HSDD) kezelésében alkal­mazott transzdermális tesztoszteron havonta átlagosan 0,92-dal növeli a kielégüléssel járó szexuális érintkezések (sexually satisfying event, SSE) számát, acnét okoz, és fokozza az androgénhatást anélkül, hogy alkalma­zását jelentősebb szövődmények kísérnék (A szintű ajánlás, jó minőségű, véletlen besorolásos, konrollcsoportos vizsgálatok [RCT-k] metaanalízise alapján). A flibanserin növeli az SSE-k számát (havonta 0,4-del) és javítja a szexuális funkciókat, ugyanakkor szédülést, aluszékonyságot és hányin­gert okozhat (B szintű ajánlás, gyenge minőségű RCT-k metaanalízise alap­ján). A dehidro-epiandroszteron (DHEA) HSDD eseteiben javítja a szexuális funkciót (B szintű ajánlás, gyenge minőségű RCT-k metaanalízise alapján).

A CDC és az FDA 2021. április 14-én hat ritka, de súlyos vérrög-képződéses eset miatt az esetek részletes vizsgálatáig visszatartja a Johnson & Johnson COVID-19 vakcina használatát.

A szisztémás gyógyszeres kezelésnek mind a korai, mind az áttétes stádiumú emlődaganatok ellátásában jelentős szerepe van. Ma már a kezelés mindig egyénre szabottan történik, a terápia előnyeinek és kockázatainak mérlegelése mellett a beteg preferenciája is egyre fontosabb szempont.