A szakirodalmi áttekintés átfogóan elemzi a nikotintartalmú termékek kardiovaszkuláris hatásait, és bemutatja, hogy a nikotin minden formája érrendszeri károsodást okoz: a „kevesebb ártalom” nem jelent „ártalmat­lanságot”. A vizsgálat egyértelmű hierarchiába rendezi a kardiovaszkuláris kockázatokat.

A természetes bőrszövet szerkezetéhez hasonló, módosított sejtek által termelt anyag immunreakció kockázat nélkül segíti a sebgyógyulást.

Fiatal orvosok tapasztalt kollégáikhoz hasonló diagnosztikai pontosságot értek el a polipok differenciálása során.

Az Amerikai Urológusok Társaságának éves kongresszusan kiemelten foglalkoztak a a jóindulatú prosztata hiperpláziában alkalmazható transzurethrális vízgőzterápiával.

A vérnyomás, valamint a folyadék- és elektrolitegyensúly szabályozásában
kulcsfontosságú szerepet játszó renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer
hosszan tartó túlműködése vérnyomás emelkedést, hipertóniát, valamint
egyéb kardiovaszkuláris rendellenességeket okozhat. Az angiotenzinkonvertáló
enzimet gátlók és az angiotenzinreceptor-blokkolók két olyan
gyógyszertípus, amelyek gátolják a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer
túlműködését, de különböző módon hatnak.

A közepes kockázatú koszorúér-kalciumvizsgálaton közepes pontszámú betegeknél a sztatinterápia és az intenzív egészségügyi coaching csökkentette a koleszterinszintet és az artériás plakkok progresszióját.

A fiatalkori emlőrák emelkedő incidenciája egyre nagyobb figyelmet és multidiszciplinaritást igényel. Bár a szakmai útmutatókban, irányelvekben az életkor alapvetően nem határoz meg eltérő kezelési protokollokat, dó­zisokat vagy terápiahosszat, a premenopauzális állapot mégis eltérő meg­közelítést követel, egyrészt az endokrin terápia miatt, másrészt a várható hosszú távú túlélés és a potenciális késői toxicitás következtében.

Az ötvenes évek lelkes – és ígéretes – szakmai vizsgálódásai után a klas­szikus pszichedelikumok a hatvanas években kikerültek az utcára, és kö­zel négy évtizedig ott is maradtak. A kétezres évek elején megindult ún. „pszichedelikus reneszánsz” eleinte az illegális használatot érintette, de hamarosan neves egyetemek és kutatóhelyek újra vizsgálataik fókuszába helyezték ezeket az ellentmondásos vegyületeket. A közlemény röviden áttekinti a pszichedelikumok történetét, hatásmechanizmusát és terápiás lehetőségeit.

A gyógyszer indukálta állcsontnekrózis az antireszorptív gyógyszerek ritka mellékhatása, amely jelentősen rontja az érintett betegek életminőségét. A betegség több faktor együttes jelenléte esetén alakul ki. Ilyen fontos patogenetikus tényezők például a gyulladás, a csontremodelling gátlása, vagy a genetikai hajlam. A ritka mellékhatás 2003-as első leírása óta egyre növekvő számú adat utal a genetikai faktorok lehetséges szerepére a beteg­ségben. A molekuláris biológia fejlődésével a DNS bázissorrendjét vizsgáló módszereken túl e kórképben is megjelentek az újabb módszerek, például miRNS-, illetve génexpressziós vizsgálatok is.