A colitis ulcerosa kezelésére számos igen hatékony gyógyszercsoporttal rendelkezünk, de nem tudjuk, melyik a legalkalmasabb a gyors tünetcsillapításra.

Az egészségügyben kiterjedten alkalmazott műanyag eszközök és a mű­anyagbontásra képes környezeti baktériumok együttesen felvetik a kérdést: előfordulhatnak-e ilyen kórokozók a klinikumban is? Az alább ismertetett vizsgálatban egy olyan, sebváladékból izolált Pseudomonas aeruginosa törzset azonosítottak, mely a polikaprolakton (PCL) típusú műanyagot bontani képes enzimet termel, sőt, az így keletkező bomlástermékeket szénforrásként használja fel. A műanyagbontó képesség összefüggést mu­tatott a kórokozó biofilmképzésével és virulenciájával, így amellett, hogy a baktérium károsítja a műanyag eszközöket, nehezen kezelhető fertőzé­sekhez is vezethet.

Az elfertőződő sebek kémhatásának megváltozását érzékelve bocsát ki két hatóanyagot az új kötözőszer.

A betegek egy részénél kimutathatók olyan autoantitestek, amelyek semlegesítik a gyulladást csökkentő interleukin‑10 citokint.

Két, eredetileg onkológiai felhasználásra engedélyezett hatóanyag alacsony dózisban képes gátolni a bélhám kóros stresszválaszát, elősegítve a barrier természetes regenerációját.

Hatékonyan csökkenthetők a katéterhasználathoz köthető húgyúti fertőzések egy speciális polimeres bevonattal.

Hová kerülnek, hol maradnak meg, és mit okoznak a kórházi fertőtlenítőszerek?

A D‑vitamin‑pótlás a betegségaktivitási pontszámok javulásával és egy székletalapú gyulladásos marker csökkenésével is összefüggést mutatott egy kis elemszámú vizsgálatban.

Francia kutatók szerint a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása csökkenti a Crohn-betegség kialakulásának kockázatát.

Egyértelmű a mikro- és nanoműanyagok gyulladásfokozó hatása, ráadásul a szervezet más szerveiben is kimutatható a jelenlétük.