A Human Microbiome Project (HMP) 2007-ben kezdeményezte átfogó is­meretek gyűjtését az emberi mikroorganizmusok genetikai és metabolikus térképéről, valamint arról, hogy ezek hogyan járulnak hozzá a fiziológiás ál­lapothoz és egyes betegségekre való hajlamhoz. A női alsó nemi traktusban – különösen a hüvelyben – elsősorban Lactobacillus törzsek dominálnak. A méhnyaki mikrobiommal kapcsolatos ismereteink korlátozottabbak, de úgy tűnik, hogy az meglehetősen hasonló a hüvelyéhez. A női felső nemi traktust – beleértve a méhet – sokáig sterilnek tekintették, de az újgenerá­ciós szekvenálás (NGS) megjelenésével a legújabb kutatások endometriális mikrobiomközösséget azonosítottak ezen a területen is.

Az új cPANHPVAX vakcina a fejlődő országokban is jelentősen növelheti a beoltottak arányát, és terápiás hatása is lehet a már meglévő fertőzések ellen.

Az autoimmun hepatitis ismeretlen eredetű, immunmediált gyulladásos májbetegség. Kialakulásában kulcsszerepet játszik genetikailag hajlamos egyéneknél a környezeti tényezők hatására, a T-regulátor sejt elégtelen funkciója következtében a  hepatocyták elleni öntolerancia elvesztése és a szövetkárosító autoimmun reakció. Emelkedett transzaminázszint, autoantitestek, magas szérum-IgG-szint, hisztológiában interface hepatitis, lymphoplazmasejtes infiltráció jellemzi. Döntően középkorú nők betegsége, de bármely életkorban előfordul. Évekig tünetmentes lehet, és jelentkezhet súlyos akut vagy krónikus hepatitis, illetve „kriptogén” cirrózis képében. A kórlefolyás igen nagy egyéni változatosságot mutathat, jellemzően fellángolásokkal és spontán remissziókkal járhat.

Egy új HPV elleni vakcina egy kis betegszámú fázis I. klinikai vizsgálatban hatásosnak bizonyult a  rekurrens légúti papillomatózis nevű ritka daganatos betegség terápiájában.

A WHO globális felmérése szerint majdnem minden harmadik felnőtt férfi HPV-fertőzött.

A méhnyakrák jelenleg az egyetlen olyan daganatos megbetegedés, amely prevenciós eszközökkel megelőzhető lenne. A prevenció két pilléren alap­szik. Az elsődleges megelőzés a HPV elleni oltás, amely a méhnyakrák ki­alakulásának okozóját, a HPV-fertőzést előzi meg. A másodlagos prevenció a szűrés, amely rákelőtti állapotban képes kimutatni az elváltozást. A vi­lágban a HPV elleni oltások 2006 óta elérhetők. A bevezetésük óta eltelt hosszú idő bebizonyította, hogy a HPV-naiv korosztályban a HPV-asszociált betegségek előfordulási száma drámaian kisebb volt a nem oltott populá­cióhoz képest. A legújabb kutatási eredmények a felnőtt lakosság körében is hatékonynak ítélték meg a HPV elleni oltást, főleg azon populációban, ahol a HPV-érintettség fennállt.

A hüvelyflóra szerepére nem csak a bakteriális vaginosis, hanem az azzal összefüggést mutató HPV-fertőzés tartóssá válásának megakadályozásában is igen jelentős.

A méhnyakszűrés mint másodlagos megelőzési módszer egyik célja a valódi rákelőtti állapotok időben történő kimutatása. Olyan detektálási módszert kell alkalmazni, amely érzékenysége a rákelőtti állapot kimutatásában közel 100%-os és a fals negatív készsége alacsony. A HPV-fertőzés és méhnyakrák kialakulása közötti ok-okozati kapcsolatot számtalan tanulmány egyértel­művé tette.

Világszerte a rákos halálozások csaknem fele megelőzhető kockázati tényezőkhöz kötődik – állapítja meg a Bill & Melinda Gates Alapítvány finanszírozásával végzett vizsgálatból készült jelentés.

A szexuális úton terjedő fertőzések mind gyakoriságuk, mind az egyéni életminőségre és a reproduktív kapacitásra gyakorolt káros hatásaik miatt napjainkban is kiemelt figyelmet érdemelnének. Az utóbbi két évtized­ben számos, sajnálatos módon többnyire negatív fejlemény következett be e betegségcsoport területén, ami további súlyos problémákat vetíthet előre. Ezek közül a leginkább aggasztó, hogy a gonorrhoea kórokozója, a Gonococcus multirezisztens szuperbaktériumként nemrégiben az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) magas prioritású listájára került mint az egyik olyan kórokozó, melynek kezelése hamarosan lehetetlenné válhat.