Prof. Dr. Rózsa Balázs a BrainVisionCenter Kutatóintézet és Kom­petenciaközpont (BVC) társalapítója és tudományos igazgatója, a HUN-REN KOKI Kutatócsoport vezetője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára. Munkásságát számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el. Az általa létrehozott kutatóintézet tevékenységének középpontjában az agykutatás, azon belül a látás helyreállítása és a központi idegrendszeri betegségek diagnózisa áll.

Az obezitás krónikus, progresszív, visszatérő, de kezelhető komplex beteg­ség, amely a testzsír kóros mértékű felszaporodásával és diszfunkciójával jár. A diszfunkcionális zsírszövetben kialakuló enyhe, krónikus gyulladás metabolikus, kardiovaszkuláris, biomechanikai és pszichoszociális követ­kezményei jelentősek. Fontos, hogy ma már nemcsak a testtömegindex, hanem a testösszetétel, a zsigeri elhízás mértéke, a társuló betegségek, a szövődmények és a funkcionális állapot is értékelendő a terápiás stratégia megválasztásához. Jelen közlemény áttekinti az obezitás epidemiológiáját, patofiziológiáját, annak elsősorban endokrin és genetikai okait, az obezitás legfontosabb endokrinológiai következményeit, valamint a jelenleg rendel­kezésre álló kezelési lehetőségeket.

 Cél: A tumorhipoxia meghatározó szerepet játszik a tumor­progresszió és az áttétképződés elősegítésében. A hipoxiás adaptáció központi szabályozója a hipoxia által indukálható faktor-1 (HIF-1), amely számos, malignus fenotípust támogató gén transzkripcióját irányítja. Bár a HIF-1 vonzó terápiás célpont, monoterápiás gátlása klinikai vizsgálatokban nem bizonyult hatékonynak, ami kombinált kezelési stratégiák iránti igényt vetett fel. A jelen tanulmány célja hipoxiacélzott kombinált terápiák fejlesztése volt emlő- és petefészekrákok esetében.

Módszerek: In vitro és in vivo hipoxiamodellekben vizs­gáltuk az akriflavin, mint HIF-1-gátló, paklitaxellel és egy epiteliális-mezenhimális átmenetet célzó szerrel alkotott kombinációit.

Eredmények: Az akriflavin jelentős antiproliferatív hatást mutatott, különösen tripla-negatív emlőrák-sejtvonalakon. Az akriflavin-paklitaxel kombináció szinergista tumornöveke­dést és áttétképződést gátló aktivitást eredményezett, amely rolipram alkalmazásával tovább fokozható volt.

Következtetések: Eredményeink alátámasztják a HIF-1-gátlá­son alapuló kombinált terápiák klinikai relevanciáját, valamint a HIF-1- és immunellenőrzőpont-gátlás együttes alkalmazá­sának biológiai racionalitását.

Magy Onkol 70:180-182, 2026

Léteznek-e már orvosi ember-kiborgok? A válaszhoz először definiálni kelle­ne az ember-kiborg egészségügy szerinti fogalmát. Mi a különbség a huma­nista és a poszthumanista orvoslásnak az egészségügy technikai fejlődéssel kapcsolatos felfogása, elfogadása között? Eljutott-e az orvoslás az extra emberi képességeket is adó mesterséges szervekig? Vajon a kiborglét mint poszthumanista fogalom létezhet-e a jelenlegi humanista egészségügyben? A közlemény ezekre a kérdésekre próbál választ adni, és javaslatot tesz az orvosi ember-kiborg definíciójára is.

Megdöbbentő különbséget mutattak ki a házas és az egyedülálló személyek rákkockázatát összehasonlító nagymintás elemzés során.

A minimálisan invazív sztereoelektroenkefalográfia-vezérelt rádiófrekvenciás termokoagulációs (SEEG-RFTC) beavatkozással a gyermekek 60%-a vált rohammentessé.

Az egyszerű vérteszt komponenseit használó új index gyorsan segít eldönteni, hogy alkoholfogyasztás okozza-e a zsírmájbetegséget.

2026. február 27–28. között rendezték meg a Semmelweis Egyetem Belgyó­gyászati és Onkológiai Klinikáján a III. Magzati és Reproduktív Diagnosztika továbbképző tanfolyamot. Az OFTEX-akkreditált rendezvény az elmúlt évek­ben országos jelentőségű szakmai fórummá vált, amely a prenatális és repro­dukciós genetika legkorszerűbb technológiai és szemléleti irányait mutatja be.

A HLA-Shuttle egyfajta kísérőfehérjeként támogatja az immunterápiát: helyreállítja az antigénprezentációt a neuroblasztóma immunológiailag hideg sejtjeiben.

A vitathatatlan eredményesség mellett a daganatellenes immunterápiák (IT) számának elmúlt évekbeli látványos emelkedése komoly szervezési és financiális kihívást jelent az egészségügyi ellátó rendszereknek, illetve a betegek számára is megterhelők lehetnek az elhúzódó kezelések. Kérdés, hogy meddig optimális a kezelések folytatása, avagy lehet-e 2 év után a visszaesés fokozott kockázata nélkül felfüggeszteni a palliatív IT-t. Ismereteink alapján ez különösen akkor in­dokolható, ha teljes tumorremisszió következik be (de stabil betegség fennállta sem kizáró ok), és a döntést erősíthetik a krónikus szövődmények, a komorbiditás, a betegprefe­rencia, továbbá a PET/CT negativitás, a kettős IT ténye és az előzetes oligoprogresszió hiánya. Persze mindez egyedi mérlegelést, szakmai megerősítésként onkoteamdöntést igényel, és javasolt a betegek előzetes lelki felkészítése is. Összegezve, a reindukció lehetőségét megtartva, az IT nem szövődmények miatti felfüggesztése 2 év (melanómánál akár 1 év) után mindig mérlegelendő, ezzel is megcélozva betege­ink minél hosszabb kezelésmentes túlélését és a krónikus betegszerepből való kikerülését.

Magy Onkol 70:41-50, 2026