Egy újonnan feltárt immunelkerülő mechanizmus blokkolása vezethet hatásosabb immunterápiás kezelésekhez.

Az első, krónikus derékfájdalom miatt mélyagyi stimulációval kezelt vizsgálatának előzetes 6 hónapos eredményei szerint az eljárás csökkenti a fájdalmat, az opioidhasználatot és a fogyatékosságot. 

Egy 49 éves férfi jelentkezett a sürgős­ségi osztályon ébredést követően ész­lelt enyhe fejfájással, szédüléssel és egyen­súlyvesztéssel, ami két eleséshez vezetett. Mellkasi diszkomfortot érzett, de mellkasi fájdalma, szívdobogásérzése vagy nehéz­légzése nem volt. Anamnézisében jelentős megbetegedés nem szerepelt, vényköteles gyógyszert vagy gyógynövénykészítményt nem szedett.

A szív gyors mozgása miatt a CT hosszú ideig alig játszott szerepet a kardiális képalkotásban. Az utóbbi mintegy 20 évben azonban a speciális, csúcskate­góriás CT-rendszerek elismerésre méltó minőségű és nagy információértékű kardiális képalkotást tesznek lehetővé. A cikk a CT kardiológiai diagnoszti­kában való alkalmazásának előfeltételeit és területeit ismerteti, kiemelve a speciális előnyöket és a korlátokat is.

Svédországból származó új adatok szerint a COVID-19 az akut szívinfarktus (MI) és az iszkémiás stroke keletkezésében független kockázati faktornak tekintendő.

A prokalcitonin akutfázis-fehérje, amely elsősorban infekciós kórképekben termelődik nagy mennyiségben. Az 1990-es évek óta létfontosságú labo­ratóriumi paraméterré vált. Elsősorban a bakteriális infekciók biomarkere; emelkedett értéke döntő tényező lehet a virális vagy bakteriális eredet kérdésében, egyes kórképeknél az antibiotikum indikálása vagy éppen leállítása függhet a szérumszintjétől, sőt néhol a hemokultúrát kiváltó diagnosztikai eszközt remélik látni benne. Több mint 20 éves „karrierje” után azt hihetnénk, nem tud már újat mutatni, ám az újabb kutatások sze­rint emelkedése nem kizárólag bakteriális infekciókhoz köthető. Akárho­gyan is, mennyiségén fontos klinikai döntések, azaz életek múlhatnak.

Egy új protokoll szerint a súlyos akut respiratorikus distressz szindrómában (ARDS) szenvedő beteget legalább naponta 12 órára a hasára kell fektetni.

A multirezisztens kórokozókat tünetmentesen hordozó (kolonizált) szemé­lyek kiszűrése nehéz feladat. Folyamatosan fennáll a veszély, hogy mások­nak is átadják az általuk hordozott kórokozókat, amivel akár fertőző beteg­ségeket is okozhatnak. A multirezisztens kórokozók kórházi terjedésének megakadályozása komplex kórházhigiénés program segítségével lehetsé­ges, amelynek súlypontja a diagnosztikai és prevenciós tevékenységen van.

Az akut respirációs distressz szindróma első, módosításokkal ma is elfo­gadott leírását Asbaugh és Bigelow közölte 1967-ben a Lancetben. Azóta a klinikai ismeretek gyarapodásával többször módosították a tünetcsoport leírását, a nómenklatúrát is beleértve. A jelenleg elfogadott berlini definíció enyhe tüdősérülést (ALI), valamint középsúlyos és súlyos ARDS-t különböz­tet meg. 

Dán szerzők egy 2017-ben publikált tanulmányban kimutatták, hogy a hidroklorotiazid (HCTZ) alkalmazása fokozza a nem melanotikus bőr­rák kialakulásának kockázatát. Mind a bazálsejtes karcinóma (BCC), mind a laphámrák (SCC) esetében egyértelmű dózis-hatás összefüggést figyel­tek meg. Az alábbiakban részletezett elemzés arra kereste a választ, hogy a HCTZ feltételezhetően kedvezőtlen hatása kiterjed-e esetleg más bőrrák-típusokra is, nevezetesen a melanoma malignumra.

JAMA Internal Medicine, 2018. május