Az akut/szubakut köhögés leggyakoribb oka a vírusfertőzés, amely álta­lában spontán elmúlik az egyébként egészséges embereknél. A krónikus köhögés (>8 hét) hátterében többnyire három alapvető ok áll: váladék­csorgás a garatban, asztma és asztmával társult szindrómák, valamint gastrooesophagealis refluxbetegség. Ha a tartós köhögési tünet oka meg­felelő diagnosztika után nem rendelhető egy adott betegséghez, akkor azt önálló betegségnek, krónikus idiopátiás köhögésnek nevezzük. Ha a célzott terápia javítja az alapbetegséget, de a köhögési tünet terápiás válasza az irányelvek szerinti kezelés ellenére is elmarad, akkor krónikus refrakter köhögésről beszélünk.

Ahogy a sebészet elengedhetetlen része az egészségügyi ellátásnak, a fájdalomcsillapítás sem nélkülözhető ellátási kategória. A mai modern aneszteziológiai technikák és a szakmai felkészültség lehetővé teszik a multimodális fájdalomcsillapítás érvényre jutását a közvetlen műtét körüli időszakban. A műtőből és a kórházból távozás után a megfelelően körültekintő, a fájdalom minden dimenziójára és az ellátás minden szempontjára kiterjedő fájdalomcsillapításnak ugyanilyen fontos szerepet kell kapnia.

A regionális mozgásszervi fájdalmak leggyakrabban adott mozgásokat végrehajtó anatómiai struktúrák degeneratív és gyulladásos elváltozásaiból származnak. Eredményes gyógyszeres kezelésükhöz a fájdalom patomechanizmusának (nociceptív, neuropathiás, centrális) megfelelő hatóanyag kiválasztása szükséges. E választás során a helyi hatású hatóanyagok és készítmények (elsősorban gélek és tapaszok) kínálnak kedvező, hatásos és biztonságos lehetőséget.

A botox injekciók csökkenthetik a nagy gyakorisággal jelentkező, epizodikus migrén hosszát - állítja egy új kutatás.

A viszketés az egyik legelviselhetetlenebb és leggyakoribb szubjektív tünet. Elsősorban a bőrhöz kapcsolódik, bár allergiás betegek időnként nyálkahártyák (torok-, szemnyálkahártya) viszketéséről is panaszkodnak. A viszketéssel járó bőrbetegségek és szisztémás betegségek mellett számos környezeti faktor (rovarcsípés, növények, a bőr kiszáradása) is okoz viszke­tést. Sokféle helyi és szisztémás kezelés közül válogathatunk.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a rohamok kezelésére szolgáló Epidyolex (kannabidiol) készítményt.

Gasztroözofageális reflux betegségben (GERD) az elsőként választandó kezelés protonpumpagátló (PPI) alkalmazása. Ha ez nem eléggé hatásos, vagy ha a beteg nem tolerálja, alternatívaként az alginátok állnak rendel­kezésre. Tartósan fennálló refluxos panaszok és nem gyógyuló refluxos nyelőcsőgyulladás esetén alapos endoszkópos és funkcionális vizsgálatokra van szükség. A GERD nem nyelőcső eredetű tünetei gyakran nem reagál­nak a reflux elleni kezelésre. Az új adatok arra utalnak, hogy bonyolult hiperszenzitív szindrómákról van szó, melyekben a reflux csak egy a lehet­séges kiváltó okok közül.

Az orvostudomány fejlődése a legtöbb terápiás területen észlelhető, minél rosszabbak a terápiás eredmények, annál inkább. Különösen igaz ez olyan területeken, amely betegségek gyógyítása komoly társadalmi erőforrásokat igényel, mint az onkológia, diabetológia, központi idegrendszeri betegségek. A fájdalom nem betegség, hanem tünet. A fájdalom az emberi szenvedés egyik legfontosabb tényezője, és mint ilyen kiemelt figyelmet érdemel. A fájdalomcsillapításban az utóbbi években inkább új kiszerelésű, és nem új hatásmódú készítmények jelentek meg. A ziconitid, amit 2004-ben fogadott be az FDA, talán a legutolsó új hatásmechanizmusú készítmény. Az új ismeretek és technikák a fájdalomcsillapítás területén is megjelentek. Manapság fájdalomcsillapítással kapcsolatban genetikai/epigenetikai célpontokról, RNS terápiákról, feszültségfüggő kalciumcsatornákról, új fájdalomreceptorokról (TRPV1, TRPV4, NMDA-, Nav-receptorok) beszélünk, ami azt vetíti előre, hogy a gyógyszeres fájdalomterápia gyakorlata a közeljövőben alapvetően megváltozik. Ezekről az új lehetőségekről ad áttekintést a jelen közlemény. Magy Onkol 61:238–245, 2017

Kulcsszavak: fájdalomcsillapítás, genetikai/epigenetikai célpontok, RNS-terápia, fájdalomreceptorok

Egy újabb eredményszerint, azok az egerek, amelyekből hiányzik a kapszaicin fájdalomreceptor, mintegy 14%-kal hosszabb ideig élnek, mint társaik és anyagcseréjük is „fiatalosabb” – egyebek közt erőteljesebben válaszolnak az inzulinra.