Botoxszal a migrén ellen

Egy feltáró, amigrén profilaxis terápiát értékelő kutatási protokoll eredményei alapján a botox injekció hatékonyan csökkentette a havi migrénes napok számát a nagy gyakorisággal (havonta legalább 14 alkalommal) jelentkező, epizodikus migrénben szenvedő betegeknél.

A nagy gyakorisággal jelentkező, epizodikus migrén (HFEM) a krónikus migrén egyik kockázati tényezője, ezért fontos az epizódok számának csökkentésére irányuló megelőző kezelés.

A botox (onabotulinumtoxin-A, BNT-A) több, a migrén kialakulásában résztvevőmechanizmuson keresztül hat, többek között a kalcitonin‑génnel rokon peptid, a substance P és a glutamát felszabadulásának gátlásán, valamint a TRPA1 és a TRPV1 transzlokációján keresztül, így kapcsolva ki a perifériás-, és következésképpen a központi szenzitizációt.

A migrén profilaxis terápiát értékelő kutatási protokollban (PREEMPT) a botoxot a fej és a nyak izmaiba fecskendezik be, mind a fájdalom kiindulási helyére, mind a fájdalom terjedésének vonalára (follow-the-pain).

A 28 napos kiindulási időszakot követően a nyílt, egykarú, egyetlen központban végzett vizsgálatban 32, HFEM-ben szenvedő beteg 155 egység botox injekciót kapott, a PREEMPT protokollnak megfelelően, négy alkalommal, 12 hét különbséggel. A második kezeléstől kezdve a résztvevők a klinikai megítélés alapján, a fájdalmat követő megközelítésnek megfelelően, célzottan kaphatták az injekciót.

A vizsgálat során a betegek naponta naplóban rögzítettéktöbbek között a fejfájást és a migrénkorlátozottsági kérdőív (MIDAS) pontszámait. A vizsgálat elsődleges végpontja a havi migrénes napok számának csökkenése volt a végső kezelést követő 12 hetes időszakban a kiindulási értékhez képest.

A vizsgálatba olyan, a Nemzetközi Fejfájás Osztályozás kritériumai szerint aurás vagy aura nélküli migrénben szenvedő18 és 65 év közötti betegeket vontak be, akiknek az előző 3 hónapban havonta 9-14 migrénes napjuk volt. A nők bevonási kritériumai között az 50 éves koruk előtt kezdődő migrén, a fogamzásgátlás vagy a menopauza utáni életszakasz szerepelt. Kizárási kritérium volt a korábban több mint két, különböző gyógyszerosztályba tartozó, migrén megelőzésére szolgáló gyógyszer hatástalansága, illetve a másfajta elsődleges vagy másodlagos fejfájási rendellenesség. A betegek átlagéletkora 44,8 ± 11,9 év volt. Az átlagos életkor a fejfájás kezdetekor 18,2 év, a fejfájás átlagos időtartama pedig 26,6 év volt. A vizsgált kohorsz 81%-át nők alkották, és minden résztvevő fehér bőrű volt, egyharmaduk folyamatosan alkalmazott kísérő, megelőző gyógyszeres kezelést.

Az elsődleges végpont teljesült, és a botox alkalmazása 3,62 nappal csökkentette a migrénes napok számát, ami 33%-os csökkenést jelentett az elmúlt 3 hónapban a kiindulási értékhez képest. A betegek 34%-ánál legalább 50%-kal csökkent a migrénes napok száma, és jelentősen csökkent az akut gyógyszerszedés.

A migrénes napok, a fejfájásos napok és az akut gyógyszerhasználat statisztikailag szignifikánsan az első 12 hetes méréstől kezdődően csökkent, és a csökkenés minden további időpontban szignifikáns maradt.

A MIDAS-pontszám (P = 0,001) és a Migrénspecifikus Életminőségi Kérdőív összpontszáma (P<0,001) másodlagos végpontokban is csökkent a kiindulási értékhez képest. A kórházi szorongás- és depresszióskála szorongás (HADS-A) és depresszió (HADS-D) pontszámai szintén csökkentek, de ez statisztikailag nem volt szignifikáns.

A vizsgálat során 78 nemkívánatos esemény fordult elő. Mindegyik átmeneti és enyhe vagy közepes mértékű volt; a nemkívánatos események közül 15 valószínűleg a kezeléssel függött össze. Négy résztvevő esett ki a vizsgálatból: kettő a beleegyezés visszavonása miatt, egy bőrreakció miatt, egy pedig a COVID-19 világjárvány miatt.

A személyre szabott kezelés előmozdítása érdekében a kutatók gépi tanulást is alkalmaztak a botox terápiára való reagálással összefüggő betegjellemzők azonosítására. Mivel e tekintetben egyetlen klinikai változó sem volt informatív, a betegeket az alapjellemzők és a botoxkezelésre adott érzékenységük alapján kategorizálták. Azokat a betegeket, akiknél a kiindulási értékhez képest több mint 50%-os migréncsökkenést tapasztaltak, érzékenynek tekintették.

A mesterséges intelligencia algoritmusa 85,7%-os pontossággal, 94,1%-os érzékenységgel és 72,1%-os specificitással különböztette meg a kezelésre érzékenyeket és kezelésre nem reagálókat.

A 48. héten az érzékenység pozitív korrelációi az életkor a migrén kialakulásakor (P = 0,009) és a HADS-A pontszám (P = 0,027) voltak. Negatív korrelációt jelentett a fejfájáscsökkentő kezelésként alkalmazott opioidok folyamatos használata (P = 0,006). Ezekkel a jellemzőkkel együttesen pedig előrevetíthető a botoxkezelésre adott érzékenység, még akkor is, ha az egyes jellemzők nem teljesen magyarázzák az eredményeket.

A vizsgálatot végző kutatók szerint a botoxterápia sikere abban rejlik, hogy több fájdalommechanizmust céloz meg, mint más, sokszor csak egy receptorra vagy egy útvonalra ható, akut vagy krónikus profilaxisra szolgáló készítmény.

Forrás: https://www.medscape.com/viewarticle/961349?src=#vp_1